Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Székely László: Az antropikus kozmológiai elv a fizika és a metafizika dimenziójában
Az antropikus kozmológiai elv a fizika és a metafizika dimenziójában SZÉKELY LÁSZLÓ ha a valóságos kozmosz kozmológiai állandójának értéke ehhez a kitüntetett, antropikus értékhez volna „hangolva”! A másik kitérőnk az antropikus szó jelentésére vonatozik. „Antropikus”: ez azt jelenti, hogy az emberre utaló, az emberre vonatkozó. Ugyanakkor már többször hangsúlyoztuk, hogy itt nem egyszerűen az emberről, hanem olyan anyaghoz kötött — azaz testi jellegű — értelmes lényekről van szó, melyek képesek a világegyetemet megfigyelni és a kozmoszról gondolkodni. Az „antropikus” jelző használata ennek ellenére mégis jogosult, mert egyrészt az ember az ilyen típusú élet jellegzetes képviselője, másrészt az általunk tapasztalt és megfigyelt világban jelenleg csak egy ilyen jellegű életről, az emberről tudunk. E kitérők után pedig most forduljunk az emberi élet számára oly fontos víz felé. Komoly tudományos érvek vannak amellett, hogy anyaghoz kötött értelmes élet csak szénalapú élet lehet15, s ez elképzelhetetlen a víz nélkül. Mármost a víznek mint folyadéknak számos olyan tulajdonosága van, mely semmilyen más folyadék esetében nem áll fönn. Ezért a víz egy fölöttébb különös és különleges folyadék a világegyetemben. Ebben azonban még semmi antropikusnak sem kellene lennie, hiszen elképzelhető volna, hogy a víz nem ezen különleges tulajdonságai miatt fontos az élethez, hanem olyan más sajátosságai miatt, amellyel más folyadékok is rendelkeznek. Ha azonban kiszámítjuk, illetve megvizsgáljuk, hogy a víz miért nélkülözhetetlen a szénalapú élet számára, azt fogjuk találni, hogy valójában pontosan azon tulajdonságai miatt, amelyekben minden más folyadéktól különbözik.16 így például a víz az egyetlen folyadék, melynek térfogata a fagypont alatt átmenetileg megnövekszik. (Ezért kell pl. fagypont alatt vízteleníteni a vízvezetékeket.) E tulajdonságnak látszólag semmi emberi vonatkozása sincs. Ám ha jobban megvizsgáljuk a dolgoz, arra a következtetésre jutunk, hogy ha nem így lenne, ajég lesüllyedne a tengerfenékre, melynek következtében a tenger alulról fölfelé fagyna be, s így a Földön kezdetben, még az élet kialakulása előtt valamennyi víz jéggé vált volna, megakadályozva az élet kialakulását.17 Azaz a megfagyott víz azon furcsa tulajdonsága, hogy kezdetben növekszik térfogata, mégiscsak antropikus tulajdonság. 5. AZ ANTROPIKUS ÉRTÉKEK ÉS TULAJDONSÁGOK METAFIZIKAI ÉS TEOLÓGIAI VONATKOZÁSA Az előbbiekben láttuk, hogy abból, hogy mi emberek itt vagyunk és megfigyeljük a kozmoszt, egyáltalában nem következik a természeti számok antropikus hangoltsága, mint amiképpen a víz antropikus jellege sem. Az általunk A) ontológiának jelzett lehetőségnek megfelelően a világ lehetne olyan, hogy benne a természeti törvények minden antropikus számérték és tulajdonság nélkül, önmagukban biztosítják az anyaghoz kötött értelmes életnek kozmikus lehetőségföltételeit. így elképzelhetünk egy olyan kozmoszt, melyben a kozmológiai állandó, a gravitációs konstans és minden más természeti állandó bármely értékére Vö: N. W. Sidgwick: The Chemical Element and Their Compounds, I. Oxford: Clarendon Press, 1950. 490— 550. o. 6 Vö. A. N. Needham: The Uniqueness of Biological Materials. New York: Pergamon Press, 1965. 9—23.0., T. A. Boyd, „The Wonder of Water.” Chemistry, Vol. 7. No. 6. (1974/6) 6-8. o., I. J. Schaad, M.-J. Joesten: Hydrogen Bonding. New York: Dekker 1977. Erre elsőként I. J. Henderson hívta föl a figyelmet még 1913-ban. Vö: Henderson: The Fitness of the Enviro- ment. (Reprint.) Gloucester (Massachusetts)„Peter Smith 1970. TEOLÓGIA 2006/3-4 195
