Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten - A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész)
RÓZSA HUBA I JHWH az egyetlen Isten-A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész) letti személyes teremtő Isten áll. Nem mondja ki, hogy a teremtő Istenen kívül nincs más isten, de a Teremtő és a világ (az ég és a föld együttesen az egész univerzumot jelenti) megkülönböztetésével más istennek vagy mitikus erők számára nem maradt hely. Ebben az értelemben bontakozik ki hat napban a teremtés rendje is. A Papi írás további része a teremtő Isten isteni hatalmát mutatja be a történelemben. A teremtéstörténet bevezető versének (Gén 1,1) monoteista kijelentése ellenére a politeisztikus nyelv gondolatvilág eszközével hja le azt, amikor Isten meghirdeti, hogy „ítéletet tartok Egyiptom minden istene felett, én JHWH” (Ex 12,12). Ez a kijelentés a teremtő Isten felsőbbségét, valódi istenségét a népek isteneinek hatalma előtt megnyilvánuló ájultságában válik nyilvánvalóvá. A Deuteronomium különböző rétegeiben a kijelentések széles skálája található, amely a JHWH kizárólagos, monolatrikus tiszteletétől egészen a JHWH-t egyetlen Istenségét tanúsító monoteisztikus kijelentéséig terjed63. A két monoteisztikus hitvallás JHWH-ról mint az egyetlen Istenről64 a 4. fejezetben található: „JHWH az Isten, nincs más rajta kívül” (Dt 4,35); „ Tudd meg hát, és vésd szívedbe, hogy JHWH az Isten fönn az égen és lenn a földön, senki más!” (Dt 4,39)65. Kizárólagosságában („nincs más rajta kívül”, „senki más”) mindkettő összehasonlítható Deutero-Izajás kijelentéseivel (íz 42,8; 43,10-13; 44,24; 45,2. 26; 46,9), továbbá a Dt 4,35 és az íz 45,21, a Dt 4,39 az íz 45,5 és 46,9 között sejtenek közvetlen összefüggést66. Keletkezésük a babiloni fogság, ill. közvetlenül a fogságot követő időre tehető67. A Deuteronomium összefüggésében tehát egyszerre jelenik meg a „ne le63 A Deuteronomium JHWH-kijelentéseinek elemzését, rendszerbe állítását részletesen lásd Braulik, G., Das Deuteronomium und die Geburt des Monotheismus, in: Gott, der einzige, E. Haag szerk., QD 104, Freiburg i. Bg. 1985, 115—159. = Studien zur Theologie des Deuteronomiums, SBAB 2, Stuttgart 1988, 257-300. A Dt 4,35. 37 monoteisztikus karakterét kétségbe vonja és csak monolatrikus voltát állítja Loretz, O., Des Gottes Einzigkeit, 92. 110/ lábjegyzet 459. 112—113. és Macdonald, N., Deuteronomy and the Meaning of Monotheism, FAT 2. Reihe 1, Tübingen 2003, 24. 215. Loretz, O. álláspontja egyébként az, hogy egész Ószövetségben nincs teoretikus monoteisztikus kijelentés. A két kijelentés nyelvi, strukturális elemzését lásd Rechenmacher, H., „Ausser mir gibt es keinen Gott!”, 117-124. Azok a kutatók, akik a Dt 4,35. 39 a fogság utáni keletkezését vallják a deutero-izajási kijelentésektől való függésüket feltételezik, lásd pl. Nielsen, E., Deuteronomium, HAT 1/6, Tübingen 1995, 64. Ezzel szemben Braulik, G., álláspontja szerint a Dt 4,35. 39 az izraelita „teoretikus” monoteizmus első megnyilvánulása és teljesen független Deutero-Izajástól, ill. hatásától, lásd Das Deuteronomium und die Geburt, 149-154. = Studien, 291—295. Ugyancsak ezen a véleményen van Rechenmacher, H., „Ausser mir gibt es keinen Gott!”, 198. A kutatók egy része redakciótörténetileg a 4. fejezet hosszabb kialakulásával számol, amelyben a késő deutero- nomisztikus vagy deuteronomisztikus utáni redakciónak van szerepe: a 32—40. versekből álló egység a korai fogság utáni időszakban keletkezett Nielsen, E., Deuteronomium, 63—64.; — a 32—40. versekből álló szövegegység post-nomista redakcióból ered, a 34. és 39. versek késői eredetűek Pakkala, J., Intolerant Monolatry in the Deu- teronomistic History, Publications of the Finnish Exegetical Society 76, Göttingen 1999, 85—93., 86. 89—90. 92—93; — a 4. fejezet nomisztikus, és deuteronomisztikus jellegű Knapp, D., Deuteronomium 4., GTA 35, Göttingen 1987, 112—114.; Veijola, T., Bundestheologische Redaktion im Deuteronomium, in: Das Deuteronomium und seine Querbeziehungen, T. Veijola szerk., SESJ 62, Göttingen 1996, 272—276., 268—260; — az egész 4. fejezet deuteronomisztikus utáni redakció Otto, E., Deuteronomium 4: Die Pentateuchredaktion im Deuteronomiumrahmen, in: Das Deuteronomium und seine Querbeziehungen, T. Veijola szerk., SESJ 62, Göttingen 1996, 196—222., 216—222.; — Ezzel szemben Braulik, G. álláspontja szerint a Dt 4,35. 39 az izraelita „teoretikus” monoteizmus első megnyilvánulása. A kijelentéseket a 4. fejezetben találjuk, amely irodalmilag egységes szöveg, és a jelenlegi szövegösszefüggés számára készült, s az ősibb 1—3. és 5. fejezet közé helyezték el. Ezáltal az egész Deuteronomiu- mot a 4. fejezet monoteisztikus szemszögéből kell olvasni. A 4. fejezet valószínűleg a fogság előrehaladottabb korában, de nem a későfogsági időben keletkezhetett, Das Deuteronomium und die Geburt, 138 = Studien, 280; Az egész témát, — a 4. fejezet egységét valamint a Dt 4,35. 37 kijelentéseinek alapvetően monoteisztikus tartalmát —, G. Braulik egy további értekezésében átfogóan feldolgozza és igazolja, Monotheismus im Deuteronomium. Zu Syntax, Redeform und Gotteserkenntnis in 4,32—40, ZAR 10 (2004) 169-194. A Dt 4. fejezetet szintén egységesnek tartja Rechenmacher, H., „Ausser mir gibt es keinen Gott!”, 117—119. 178 TEOLÓGIA 2006/3-4
