Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten - A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész)
RÓZSA HUBA 1 JHWH az egyetlen Isten - A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész) Az Ószövetség megőrizte az ősi istenjelzőt „JHWH a Sínai-ról”, amely azt az emlékezést őrzi, hogy JHWH eredetileg délen, Izrael életterén Palesztinán kívül volt otthonos (Bír 5,4köv.; Dt 33,2; Hab 3,3; Zsolt 68,8köv.)16. Ezek a szövegek JHWH teofá- niáját igák le, olyan Istenét, akinek hatalma kinyilvánul a természet megrendülésében és hatalmával övéinek védelmére siet. Ennek az Istennek, JHWH-nak övéihez, Izraelhez fordulását tanúsítja az ún. Debora-ének (Bír 5. £). JHWH, a Sínai-hegy ura, a Szeiren és Edomon át Israel segítségére vonult (vö. Zsolt 68,8köv). A szöveget általában ősinek tekintik, amely a királyság előtti időre megy vissza17. JHWH kizárólagos néphez fordulása tehát vallástörténetileg a kezdetekre megy vissza. JHWH tiszteletét a déli irányból, a midiánita-edomita régióból a Palesztinába bevándorolt ún. exodus-csoport hozta magával. Ez a csoport az Egyiptomból történt sikeres kimenekülését, bibliai szóhasználattal az „Egyiptom királyának szolgaságából” való szabadulását JHWH-nak tulajdonította, aki a Szíria-Palesztina térségében ismert nemzeti és területi istenekkel ellentétben, Izrael „személyes Istene” lett (Bír 5,3—5; Zsolt 68,9). Ennek a JHWH-hoz tartozás tudatának köszönheti Izrael az identitását. 2°' Kijelentések JHWH monolatrikus tiszteletéről, akár kijelentés vagy megállapítás formájában vagy felszólító jelleggel fogalmazzák meg JHWH kizárólagosságát. A szövegek egy csoportja a próféta-elbeszélésekhez, közelebbről az Illés-hagyományhoz kapcsolódnak18. Vallástörténetileg a kutatók egy része (így pl. M. Smith és B. Lang) Illés és Ózeás baalizmus elleni fellépésének tulajdonítják a polemikus-intoleráns JHWH-monolatria legősibb megnyilvánulását és az ún. „JHWH egyedül mozgalomnak” első megjelenését, amelynek évszázadokon 16 A három szöveg egybevető elemzését a „JHWH a Sínairól” istenjelzővel együtt lásd JEREMIAS, J., Theophanie. Die Geschichte einer alttestamentlichen Gattung, WMANT 10, Neukirchen—Vluyn 1977\ 7-16; - Maiberger, R.- Dohmen, C., art. TO sinaj ThWAT V. (1986), 819-838, {III-1V} 823-827; - Zobel, H. J., Der frühe Jahwe- Glaube in der Spannung von Wüste und Kulturland, ZAW 101 (1989) 342—365, 343—349; — Görg, M., art. Jahwe, NBL I., (1995) kol. 260-266, [7,] 264-265 - Knauf, E. A., art. Sinai, NBL II., kol. 606-608, 607; - Nielsen, E., Deuteronomium, HAT 1/6, Tübingen 1995, 299; — Pfeiffer, H., Jahwes Kommen von Süden. Jdc 5; Hab 3; Dtn 33 und Ps 68 in ihrem literatur- und theologiegeschichtlichen Umfeld, FRLANT 211, Göttingen 2005. Görg, M., an. Jahwe, 607; ezzel szemben Pfeiffer, H„ a Debora-ének magját a 9/8. században az északi királyságban megfogalmazottnak tartja, de abba nem volt bevonva sem JHWH, sem a Sinai név, ez a fogság idején történt. Vallástörténetileg szerinte nincs nyomós bizonyíték, hogy JHWH déli eredetű istenség lenne (összefoglalóan Jahwes Kommen von Süden. 258-268). Az Illés-hagyománnyal foglalkozó munkák közül tájékozódás céljából megemlítjük a következőket: Steck, H. O., Überlieferung und Zeitgeschichte in den Elia-Erzählungen, WMANT 26, Neukirchen-Vluyn 1968; — Smend, R., Der biblische und historische Elia, in: Congress Volume Edinburg 1974, VTS 28, Leiden 1975, 167-184 — Zur ältesten Geschichte Israels. Ges. Studien 2, BEvTh 100, München 1987, 229-243; - Hentschel, G., Die Elijaerzählungen. Zum Verhältnis von historischem Geschehen und geschichtlicher Erfahrung, EThSt 33, Leipzig 1977; Elia und der Kult des Baal, in: Gott, der einzige, E. Haag szerk., QD 104, Freiburg i. Bg. 1985, 54—90; - Thiel, W., Deuteronomistische Redaktionsarbeit in den Elia-Erzählungen. In: Congress Volume Leiden, VTS 43, Leiden 1991, 148—171; Zu Unsprung und Entfaltung der Elia-Tradition, in: Was suchst du hier, Elia?, K. Grünwaldt—H. Schroeter szerk., Hermeneutica 4, Rheinbach-Merzbach 1995, 27-39; Würthwein, E., Studien zum Deuteronomistischen Geschichtswerk, BZAW 227, Berlin-New York, 1994, 102-177; — Blum, E., Der Prophet und das Verderben Israels: Eine ganzheitliche, historisch-kritische Lektüre von 1 Regum XVII—XIX, VT XLVII (1997) 277—292; — Crüsemann, F., Elia - die Entdeckung der Einheit Gottes, Gütersloh 1997, az Illés-hagyomány értékelése 13-24; — White, M. C., The Elijah Legends and Jehu’s Coup, (Brown Judaic Studies 311), Atlanta/Georgia 1997; — Beck, M., Elia und die Monolatrie. Ein Beitrag zur religionsgeschichtlichen Rückfrage nach dem vorschriftprophetischen Jahwe-Glauben, BZAW 281, Berlin-New York 1999; — Otto, S,,Jehu, Elia und Elisa. Erzählung von derJehu- Revolution und die Komposition der Elia-Elisa Erzählungen, BWANT 152, Stuttgart 2001; - Köckert, M., Elia. Literarische und religionsgeschichtliche Probleme in lKön 17—18, in: Der eine Gott und die Götter, M. Oeming/K. Schmidt szerk., (AThANT 82) Zürich 2003, 110-144. 166 TEOLÓGIA 2006/3-4
