Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: A vallásszabadság joga és kötelessége a Katolikus Egyház felfogásában és jogrendjében
A vallásszabadság joga és kötelessége a Katolikus Egyház felfogásában és jogrendjében ■ KUMINETZ GÉZA ellenére is a keresztség felvételét. Erre a kiskorút egyedül a lelkiismerete indíthatja. A kánoni törvény megengedő (lex permissiva), tehát nem jogi kötelezettségről van szó, hacsak nem a lelkiismeret szava fejeződik ki egy ilyen döntésben. Mindazonáltal a lelki- pásztoroknak ilyen esetben nagy tapintattal kell(ene) eljárniuk, akár a szülőkkel való párbeszéd kezdeményezésével, akár az ilyen párbeszéd sikertelensége esetén a keresztelés elhalasztásával. Ha a hetedik életévnél idősebb és eszét elégséges módon használni tudó kiskorú szülei beleegyezése ellenére önként kéri a Katolikus Egyháztól a keresztséget, és ha azt neki a Katolikus Egyház illetékesei kiszolgáltatják, az illető katolikus lesz, s a szülőknek el kell fogadniuk gyermekük döntését. Ugyancsak problémát jelenthet a gyermek szülői akarat ellenére történő megke- resztelése. Nem katolikus szülők kifejezett akarata ellenére nem szabad a katolikus kiszolgáltatónak kiszolgáltatnia a keresztséget gyermekük számára halálveszély esetén kívül. Ha halálveszély esetén kívül mégis kiszolgáltatná a keresztséget a Katolikus Egyház (és bármely keresztény felekezet) szolgálattevője, tiltott dolgot cselekedne, ám a keresztség ilyen esetben ennek ellenére érvényes lenne, s az a furcsa helyzet állna elő, hogy a gyermek a Krisztus egyházának tagjává lenne úgy, hogy egyetlen konkrét felekezethez sem tartozna. A kánoni törvény tehát védi a nem katolikus, illetve a megkereszteletlen szülők gyermekük feletti jogos hatalmát, közelebbről neveléshez való jogát, vagyis tiszteletben tartja a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogukat. További szempont, hogy az adott vallási közösség tagjait sem szabad arra kényszeríteni, hogy hitüket elhagyják. Ki-ki a választott hitét csak akkor hagyhatja el, ha valóban a lelkiismerete mondja ezt neki. Mindenesetre a nagykorú, vagy erre jogképesnek ítélt kiskorú ember felelősen, azaz meggyőződésének hangot adva, elhagyhatja korábbi vallási közösségét, vagy egy másik közösséghez csatlakozhat, s ezért a világi jogrendben semmiféle előny vagy hátrány nem szabad hogy élje. Hogy egy-egy ilyen elhagyásról vagy belépésről mit gondolnak az egyes vallási közösségek, ez teljes mértékben az ő bel- ügyük, s ilyetén döntéseiket a világi hatóságnak tudomásul kell vennie. Például, ha valakiről a katolikus egyház illetékes hatósága megállapította, hogy makacs módon tagad valamely hitigazságot, s deklarálta azt, hogy az illető ezáltal elhagyta a Katolikus Egyházat, és a kiközösített világi fórumokhoz fordulna egyháztagsága visszaállítása végett, mert ő továbbra is katolikusnak tekinti magát, a világi fórum teljességgel illetéktelen e jogvita eldöntésére, vagy számára e probléma nem jogvitaként mutatkozik. 3. A nem katolikus megkereszteltek jogállása a katolikus kánonjogban Minden nem katolikus megkeresztelt, amennyiben az adott vallási közösségben nőtt fel, illetve lelkiismerete szavát követve vette fel az adott közösségben a keresztséget, teljesen törvényes módon éli vallási életét. Ám számukra is fennáll a fentebb már említett 748. kánon előírása, mivel Krisztus egyetlen egyházat létesített, és egyháza a maga teljességében a Katolikus Egyházban áll fenn. Ez a kijelentés minden látszat ellenére nem diszkriminatív a többi keresztény felekezettel kapcsolatban (sőt, egyeden vallási közösséggel szemben sem!). Egyrészt az állam törvényei ugyanolyan jogokat biztosítanak nekik, mint amilyet a Katolikus Egyház is birtokol, másrészt mindegyik vallási közösségnek szabadságában áll a saját tanítását megvallani és teijeszteni. Ez a dolog objektív oldala. Ami a szubjektív oldalt illeti, tételezzük fel, hogy egy nem katolikus keresztény hallja ugyan a Katolikus Egyház véleményét, ám azt mondja neki a lelkiismerete, hogy ez az ő tanításuk, én nem hozzájuk tartozom, s tökéletesen elégedett vagyok az én vallási közösséTE0L0G1A 2006/1-2 15
