Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után
KRANITZ MIHÁLY A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után esi normák területén, tájékozatlanok a korszerű lelkipásztorkodásban.42 1968-ban Nyíri Tamás a Hittudományi Akadémia filozófiai tanszékének tanára lett. A filozófiai gondolkodást és a keresztény ember eligazodását a világban nagymértékben megkönnyítették könyvei.43 Fő érdeme a Budapesti Levelező Tagozat elindítása, mellyel megnyitotta az utat a világi hívők sokaságának a teológiai műveltség felé.44 Külföldi kapcsolataiból ismerte a párizsi Katolikus Intézet levelező tagozatának működését, valamint az osztrák és az olasz hasonlójellegű intézményeket is.45 Barátai emlékkötettel tisztelegtek munkássága előtt hetvenedik születésnapján.46 Alszeghy által a magyar teológiáról szóló fejtegetéseiben a másik külön is említett teológus Szennay András (1921-), jelenleg nyugalmazott pannonhalmi főapát. A bencés rend magyarországi szétszóratása után (1950) nem kerül be a rendi keretbe. Ám a Hittudományi Akadémia könyvtárosaként hozzájutott a legfrissebb teológiai irodalomhoz, és megismerkedhetett az „újakkal” (Daniélou, Lubac, Congar), és a 60-as évektől kezdte olvasni a zsinati teológusok (Rahner, Ratzinger) munkáit. Tanítómestereinek Heinrich Fries (1911-1998) német teológust és Franz König (1905—2004) bécsi érseket tekintette.47 A Hittudomány alapvetése című monográfiája harminc év után, csak 1995-ben jelent meg nyomtatásban.48 Igyekezett mindig a II. Vatikáni Zsinat tanítását közvetíteni, leginkább az általa „legkedvesebb gyermekemnek” nevezett Teológiaban.49 Szennay András 1972—1995 között irányította az 1967-ben indult Teológia folyóiratot — először mint főmunkatárs, majd huszonnégy éven át mint felelős szerkesztő —, megteremtve így a teológia művelésének területét és feladatát.50 Az évi négy szám minőségében felvette a versenyt más nyugati teológiai lapokkal, és ahogy Alszeghy megjegyzi, „állandóan tárgyilagosan tájékoztatja olvasóit a világegyház tanítóhivatalának útbaigazító állásfoglalásairól, egyes helyi egyházak sajátságos törekvéseiről, a hittudományi kutatás problémáiról, Nyíri, T., Hogyan él a magyar papság?, in Teológia (1972/6), 182—189. 43 Vö. Nyíri, T., A keresztény ember küldetése a világban, SZÍT, Budapest 1969; Uö., Az idők jelei, SZÍT, Budapest 1971; Uő., Ki ez az ember?, SZÍT, Budapest 1976; Uö., A filozófiai gondolkodás fejlődése, SZÍT, Budapest 1977 (a jegyzetként is használt könyv számos kiadást megért, 2003-ban a hetediket); UŐ., Az ember a világban, SZÍT, Budapest 1981; Uö., Alapvető etika, Pázmány Péter Rk. Hittudományi Akadémia, Budapest 1988; Uő., Filozófiai antropológia, Pázmány Péter Rk. Hittudományi Akadémia, Budapest 1988. Emellett lásd még más magyar filozófusok műveit: Turay, A.—Nyíri, T—Bolberitz, P., A filozófia lényege, alapproblémái és ágai, SZÍT, Budapest 1981 (Ez később 1992-től tankönyv lett a középiskolák számára); Bolberitz, P., Lét és kozmosz. Az anyagi világ keresztény szemlélete, Ecclesia, Budapest 1985; Turay, A., Istent kereső filozófusok. Teodicea, SZÍT, Budapest 1990. A Levelező Tagozat kibontakozásáról lásd: 20 éves a Levelező Tagozat 1978—1998. Emlékfúzet (szerk. Kránitz, M.), Budapest 1998; Egy figyelemreméltó kezdeményezés. 25 éves a Levelező tagozat 1978-2003 (szerk. Kránitz, M.), SZÍT, Budapest 2003." 45 Nyíri, T., Theologie in Ost und West, Peter Lang, Frankfurt 1996, 73 (II. Kapitel: Der Kontext der Theologie in Ungam). Köszöntő Nyíri Tamás 70. születésnapjára, ReprográfKft., Budapest 1990. Intetjú Szennay Andrással, in „Újat és régit”. Szennay András pannonhalmi főapát úr 80. születésnapjára, Bencés Kiadó, Pannonhalma 2001, 15—25. Ugyanitt található Somoijai Ádám összeállításában Szennay András OSB irodalmi munkássága 1948-2001 között 504 tételben (83—101). Szennay, A., A hittudomány alapvetése, Szent Gellért Hittudományi Főiskola, Pannonhalma 1995. Szennay András tanszéki utóda, rendtársa Tamay Brúnó OSB (1924—) lett 1988—1996 között. Ismertebb művei: Tar- nay, B., Katolicizmus és kultuszok, Bencés Kiadó, Pannonhalma 1994, Uő., Vallástörténet keresztény szemmel, Bencés Kiadó, Pannonhalma 1995. 1996-tól Kránitz Mihály (1959-) vezeti az Alapvető Hittan tanszéket. Interjú Szennay Andrással, 21. A Teológia első szerkesztője Radó Polikárp OSB (1899—1974) volt, példányszáma négyezer, kiadója pedig az Actio Catholica, éppúgy mint a Vigíliának és az Új Embernek. 138 TEOLÓGIA 2006/3-4
