Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után
A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után ■ KRANITZ MIHÁLY irányairól, megállapításairól.”51 A Teológia orgánumát a római professzor „a magyar teológia élő valóságának” tartja.52 A második „Teológiai Évkönyv” (1982) szerkesztőjeként célja és igénye is volt, hogy „az egyház papjai és hívei érdeklődést mutassanak a teológiai munka, illetőleg a teológia fejlődése iránt.”53 Eveken át vezette és szervezte a teológiai tanárok továbbképzését, mely teológusoknak, papoknak és világiaknak jelentett tájékozódási pontot a teológia és a pasztorális területén. Vallotta, hogy akik a teológiával foglalkoznak feltárt szívvel, tanulni vágyva és bátor merészséggel lépnek erre az útra, azok lassan valóban az új, korszerű teológia művelőivé, kibontakoztatóivá válhatnak.54 Nagy szerepe volt Nyíri Tamással együtt a Levelező Tagozat létrehozásában.55 A Hittudományi Akadémián 1965—1988 között teológusok nemzedékeit oktatta, kiadva eközben legjelentősebb beszédeinek, tanulmányainak összegyűjtött köteteit: Teológia és élet (1966), Rejtőző istenség (1969), Hitünk sodrában (1974), Isten vándorló népe (1982).56 Vanyó László (1942—2003) patrológus a zsinat utáni magyar teológia egyik oszlopa. Tizennyolc kötetet számláló fő műve az Ókeresztény írók sorozata. Első három kötete 1980-ban jelent meg,57 az utolsót pedig 2002-ben publikálta.58 A Kühár Flóris (1893— 1943) és Timkó Imre (1920—1988) örökébe lépő professzor 1975-től kezdve a Hittudományi Akadémián oktatta a teológusokat a patrológiára, fordította az egyházatyák műveit, írta jegyzeteit, tartotta előadásait. A patrisztikus sorozatba kezdettől fogva bevonta tanítványait is, akik számára ez volt az első lehetőség a publikálásra.59 Könyveit más egyetemek is felhasználták.60 Vanyó professzor neve összefonódott a magyar patrisztika felvirágzásával. így nem véletlen, hogy többek között az ő szellemi előkészítő munkájának köszönhetően jött létre 2001-ben, Kecskeméten Nemeshegyi Péter jezsuita elnökletével a Magyar Patrisztikai Társaság.6' A Jel Kiadónál is megkezdte az Ókeresztény örökségünk sorozatot, kiadva az első századok prédikációját a húsvéti, karácsonyi ünnepkörről Alszeghy, Z., Bevezetés a teológiába, in Teológiai vázlatok III, SZÍT, Budapest 1983, 61. 52 Uo. 60. Elköszönő soraiban Szennay András kifejti, hogy „folyóiratunk három évtizeden át mindenekelőtt Isten és a mai világ valóságát igyekezett szintézisben látni és emberközelbe hozni.” Vö. Búcsú az olvasóktól, in Teológia (1995/4), 194. Teológiai Évkönyv 1982:Jézus Krisztus — életünk középpontja, (szerk. Szennay, A.) SZÍT, Budapest 1982, 7. 54 Szennay, A., Új teológia?, (Dékáni székfoglaló előadás a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián az 1984—85. tanév kezdetén), in Vigilia (1985/3), 215. 55 Borovi, J., A Budapesti Hittudományi Akadémia Levelező Tagozata 1978—1998, in 20 éves a Levelező Tagozat. Emlékjlizet (szerk. Kránitz, M.), Budapest 1998, 15. Kránitz, M., A fundamentális teológia megújítása a II. Vatikáni Zsinat szellemében. Dr. Szennay András professzor a Hittudományi Akadémia Alapvető Hittan tanszékén (1965—1988), in „Újat és régit". Szennay András pannonhalmi főapát úr 80. születésnapjára, Bencés Kiadó, Pannonhalma 2001, 53-69. 57 Vanyó, L., Az ókeresztény egyház és irodalma, SZÍT, Budapest 1980; Apokrifek, SZÍT, Budapest 1980; Apostoli atyák, SZÍT, Budapest 1980. A sorozaton kívül fordította és adta ki a Központi Szeminárium kiadványakéntJe- ruzsálemi Szent KUrillosz összes műveit 1995-ben. Az Atlantisz Kiadónál Nemesziosz és Küroszi Theodorétosz fordításai láttak napvilágot: Az isteni és az emberi természetről II. (szerk. Vidrányi Katalin), Atlantisz, Budapest 1994. 58 Nüsszai Szent Gergely művei, (Ókeresztény írók XVIII), SZÍT, Budapest 2002. Mindkét sorozat fordítói, magyarázói között találjuk Baán István, Barsi János, Bolberitz Pál, Boros István, Csiz- már Oszkár, Erdő Péter, Fodor György, Gál Ferenc, Grunda László, Győrffy Andrea, Hegyi Fábián, Ivancsó István, Ladocsi Gáspár, Mosolygó Marcell, Nádasy Alfonz, Németh László, Orosz László, Kiss-Rigó László, Korzenszky Richard, Kránitz Mihály, Sarbak Gábor, Városi István nevét. Pl. Vidrányi Katalin az ELTE Esztétika tanszékén. A Magyar Patrisztikai Társaság Kecskeméti konferenciáján 2002. június 21-én Vanyó László is előadást tartott Mózes-tipológia a IV—V. századi aszketikus irodalomban címmel. TEOLÓGIA 2006/3-4 139
