Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Harsányi Ottó: A Szentháromság belső élete mint a házastársi szeretet forrása
A Szentháromság belső élete mint a házastársi szeretet forrása m HARSÁNYI OTTÓ hogy a család elveszítette saját önazonosságát és a társadalmi életben betöltött szerepének sincs kellőképpen tudatában. A médiák egy része által erősen táplált szubkultúra azt a látszatot próbálja kelteni, hogy család minden olyan közösség, ahol két ember elhatározza, hogy egymásnak kölcsönösen jót akarnak, és egymás gondját viselik. Ezt a szubkultúrát George Weigel „pragmatikus utilitarizmusnak” nevezte, ahol az egyén célja az önmegvalósítás és a szükségletek azonnali kielégítése.9 Mindezért egy olyan reflexiót kell elősegítenünk, amely nemcsak a hívőket, hanem minden embert segít a házasság és a család értékeinek újbóli felfedezésében.10 Az anyai szervezeten kívül történő humánembriók létrehozásának lehetősége újabb kihívást jelent a házasság a család intézménye számára. így a születő gyermek elszakadhat a család közegétől, amelyben való születéshez minden gyerpieknek joga van. Vitathatatlan tény, hogy a család a gyermek lelki és társadalmi fejlődébe számára a legalkalmasabb környezet. A heterológ és „post mortem” asszisztált humán reprodukciós technikák a nemzést elválasztják attól a belső, őszinte emberi szándéktól, amely az élet továbbadása és a házastársi szeretet között áll fenn. Cambridge-ben R.G. Edwards és P.C. Steptoe kutatócsoportja11 1963-ban emberi petesejtek mesterséges környezetben történő érését kezdte tanulmányozni, amely kísérletek először 1965-ben váltak ismertté. 1969-ben a kutatócsoport arról számolt be, hogy az emberi petesejtek mesterséges körülmények között is megtermékenyíthetők.12 A kitűzött cél azonban továbbra is a nőbe történő embrióátvitel maradt, aki az embriót terhesként kihordja. Az Edwards professzor által vezetett kutatócsoport 1978. július 25-én ért el sikert, amikor a manchesteri Oldham District General Hospital13-ban megszületett Louise Brown. Az emberi nemzés azonban sokkal gazdagabb és összetettebb valóság, mint az állatok szaporodása. A természettudományos tények, bármennyire érdekesek legyenek is, ha önmagukban tekintjük őket, nem mondanak semmit a nemzés emberi jelentéséről csak akkor, ha egzisztenciális valóságukban, azaz a személyre és a pár termékeny szerete- tére vonatkoztatva vizsgáljuk ezeket az ismereteket. Az emberi nemzéssel kapcsolatos különböző beavatkozások erkölcsiségének alapja az emberi létre vonatkozó teljes igazságban található. Nem a biológiai értelemben vett emberi természet rendelkezik normatív jelleggel, hanem az ember személyi természete, amennyiben értelmes, a test és lélek egységében létező teremtmény, aki „testben kifejeződő lélek és a halhatatlan lélek által élővé tett test” (FC 11).14 Egy új személy nemzése ideális esetben a házastársi szeretet összefüggésében történik, amely a házasok kölcsönös egymásnak ajándékozásának, szeretetének és hűségének jele. A gyermeknek joga van házasságban foganni, magzatként fejlődni, majd megszületni és nevelődni, hiszen kizárólag a stabil és kiegyensúlyozott család biztosítja számára azt a L. Lombardi, La famiglia come soggetto sociale. Le politichefamiliari, in V. Dánná (szerk.), La famiglia evangelizza. A vent’anni dalia Familiaris consortio, EfFatá, Cantalupa (TO), 2002, 141. 10 Vö. CSHÉ 12. 11 R. G. Edwards, „Maturation in vitro of human ovarian oocytes”, Lancet (1965) 2, 926-929. 12 R. G. Edwards-B. D. Bavister-P. C. Steptoe, “Early stages of fertilization in vitro of human oocytes matured in vitro”, Nature (1969) vol. 221, 632-635. Lásd még: A. Serra, L’uomo-embrione. IIgrande misconosciuto, Cantagalli, Siena 2003. 13 A kórházat ma Royal Oldham Hospitalnak hívják. Oldham kb. 100 000 lakosú városa Északnyugat-Angliában „Greater Manchester” területén található. Ez utóbbi közigazgatási egység (Metropolitan County) 1974 óta létezik és Manchester külvárosait, valamint környékét foglalja magában. 14 FC 11, in: AAS 73 (1981) 92, EV1,1558. TEOLÓGIA 2006/3-4 115
