Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Harsányi Ottó: A Szentháromság belső élete mint a házastársi szeretet forrása
HARSÁNYI OTTÓ ■ A Szentháromság belső élete mint a házastársi szeretet forrása Észak-Amerikában3, és a szorosabb értelemben vett bioetikai témák közül az asszisztált humán reprodukcióval kapcsolatos néhány kérdést. Az ‘élettársi kapcsolat’ kifejezés egymástól különböző, a szexuális életközösséget magában foglaló házasság nélküli kapcsolatokat jelöl. Jellemző ezekre a kapcsolatokra, hogy magát a házasságot figyelmen kívül hagyják, elhalasztják vagy egyenesen visszautasítják.4 Az egyház nem fogadja el azt a törekvést, hogy az élettársi kapcsolatok ugyanazt a jogi elismerést kapják, mint a házasság, mint ahogy azt az érvet sem, amely szerint az egyház hagyományos tanítása diszkriminálná a házasságtól eltérő formát választó személyeket. „Az élettársi kapcsolatokban a házastársakkal történő egyenlő jogállásáért síkra szállók feltételezése éppen a házasságon alapuló család diszkriminációját valósítja meg, amely így ugyanabba a kategóriába tartozna, mint bármely más együttélési forma.”5 A Pápai Tanácsnak a család intézménye melletti érve a közösségi és egyéni érdek különbözőségén alapul. Amíg a közösségi érdeket a társadalomnak nemcsak védenie és óvnia szükséges, hanem elő is kell mozdítania, addig az egyéni érdek esetében az államnak csak az egyéni szabadságot kell biztosítania. A család intézménynek alapértékét megerősítve6 a dokumentum megállapítja, hogy „az élettársi kapcsolatok az egyéni magatartás következményei és ezen a szinten is kell maradniuk.”7 Az emberre vonatkozó objektív és transzcendentális igazság megismerése a személyi érettség és a rendezett, valamint termékeny társadalmi együttélés egyik jele. A házastársi és családi élet szociális valósága jelenti azt az első nevelő közeget, amely rokoni kapcsolatain keresztül a társadalomra való nyitottságot biztosítja a gyermek számára, és így a helyes személyiségfejlődéshez járul hozzá.8 A kizárólagosan a szubjektum és annak szándékai felé forduló magatartás, amely a legkisebb mértékben sem tekint a közjó objektív valóságára, egy önkényes individualizmus eredménye. Napjainkban úgy tűnik, 3 Vö. A Családok Pápai Tanácsa, Instrumentum laboris. «Evoluzioni demografiche: dimensioni etiche e pastorali» (25 marzo 1994). Opuscolo (Demográfiai változások, etikai és lelkipásztori szempontok), Libreria Editrice Vaticana, Cittá dei Vaticano, 1994, EV 14, 650-749; Id., Déclaration „La vérité” sur la chute de la fécondité dans le monde (Nyilatkozat a világban tapasztalható termékenységcsökkenésről, 1998. február 27.), in: L’Osservatore Romano, 1998. március 15, 6. o., EV 17, 463—479. www.vatican.va/roman_curia/pontifical_councils/family/docu- ments/rc_pc_family_doc_29041998_fecodita_it.html (2006.07.20), fr = francia, en = angol, it = olasz, po = portugál, sp = spanyol. - n. 3; EV 17, 468-469: „Harminc éve a világ népességének növekedési üteme jelentősen és állandó mértékben csökken. A világ 185 országából 51 ország nem képes a népesség szinten tartására. Pontosíthatjuk, hogy ez az 51 ország képviseli a világ népességének 44%-át. Európában az elöregedés egyre inkább az elnéptelenedés felé tart.” — n. 4; EV, 17, 471—472: „Ennek a teljesen új helyzetnek okai összetettek: a házasságok aránya, amelyek számukra nem kedvező társadalmi környezetben fejlődnek, egyre inkább csökken. Az anyák átlagéletkora a gyermekvállaláskor egyre magasabb, és a gyermekvállalás egyre magasabb életkorra tolódik ki. Hiányzik a megfelelő családpolitika. Jean-Claude Chesnais, a párizsi Demográfiai Intézet munkatársa szerint a demográfiai csökkenéssel jellemezhető országokban a termékenység növekedése nem valósulhat meg a népesség közfelfogásának megváltozása nélkül, amely a jelenlegi pesszimizmusból a második világháborút követő ‘baby-boom’ idejére jellemző helyzethez érkezhetne el.” 4 Vö. A Családok Pápai Tanácsa, Család, házasság és élettársi kapcsolat [CSHÉ] (Famiglia, matrimonio e «unioni di fiatto»), www.vatican.vatican.va/roman_curia/pontifical_councils/family/documents/rc_pc_family_doc_ 20001109_de-facto-unions_it.html (2006.08.19.), fr = francia, en = angol, it = olasz, sp = spanyol, po = portugál, ge — német. 5 CSHÉ 10. 6 A dokumentum a Katolikus Egyház Katekizmusát idézi [KEK], n. 2207: „A család a társadalmi élet őssejtje. Természetes közösség, melyben a férfi és a nő önmaga ajándékozására hivatott a szeretetben és az élet továbbadásában. A családon belüli tekintély, a kapcsolatok stabilitása és elevensége adja az alapot a társadalomban a szabadsághoz, a biztonsághoz és a testvériséghez.” 7 CSHÉ 11. 8 LCS 7-8; in: A AS 86 (1994) 874-878, EV 14, 177-189. 114 TEOLÓGIA 2006/3-4
