Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Rokay Zoltán: Joakim Garff: Kierkegaard
gaard számára, hiszen ebben a keresztény tanítás rendszerét akarja nyújtani, Kierkegaard pedig szenvedélyesen lázadt és lázított Hegel és a rendszer ellen, az egyén és az egyedi döntés védelmében. Martensen Dogmatikája külön fejezetben veszi védelmébe az intézményt az önmagát karizmatikusnak tartó egyénnel szemben. (655) Kierkegaard figyelmét feltehetőleg elkerülte Martensen előszava, amelyben ironikus megjegyzéseket tesz azokra, akik csak aforizmákban, apró cikkekben képesek kifejezni magukat, de gondolataikat nem tudják összefüggő rendszerbe foglalni. Amikor Martensen Szent István protomartyr ünnepén két új püspököt ordinált, Kierkegaard megjegyezte: újabb két „martyr". Kierkegaard igen válogatós volt vallásosság kérdésében. A kereszténység általa ismert formái (pietizmus, lutheránus orthodoxia, felvilágosult kereszténység) közül egyiket sem tekintette hitelesnek. Amikor 150 évvel ezelőtt, 1855. XI. 11- én meghalt Kierkegaard, kellemetlen érzés uralkodott el a dániai evangélikus egyházi körökben, kivált Kierkegaard testvérén, aki maga is lelkész, később pedig püspök lett, de lelkileg teljesen összeomlott. Végül mégis úgy döntöttek, hogy egyházi temetésben részesítik. Nem más, mint Andersen beszéli el, hogy a ravatalhoz a templomba piros és kék kalapos hölgyek is eljöttek, de még szájkosaras kutyákat is lehetett látni. A beszédet Kierkegaard fivére tartotta. A temetőben a sírba tételkor előre törte magát Lund, Kierkegaard orvosa, s a következőket mondta: „A mohamedán és zsidó közösség minden bizonnyal megtagadná az egyházi végtisztességet attól, aki úgy viszonyulna hozzájuk, mint Kieregaard a saját egyházához. A dán államegyház viszont megadta a végtisztességet, s így igazat adott bírálójának, aki azt pusztán szolgáltató szervezetnek minősítette." Ezután síri csend támadt, majd valaki megszólalt: „Gyere Kristyán, menjünk haza!" És hazamentek. (894. köv.) (Mindössze annyit jegyeznék meg: figyelmet érdemelnek ezek a temetés körüli bonyodalmak. Vö. Karl Jaspers, Filozófiai önéletrajz. Osiris. Budapest. 121; Plakativ. Luther. Ein Film von Eric Till. In: Christ in der Gegenwart im Bild. XII.2003.12. /14/ 180.) Az egész életrajz hátterében színfalként végig vonul a korabeli Koppenhága képe, amelynek egyik legmesteribb része a kolera leírása (795), de a korabeli kórházi viszonyokról is értesülünk (pl. hogy a fizetőbetegek szobája mérleggel volt felszerelve, amellyel a beteg ellenőrizhette, eljutott-e hozzá az őt megillető mennyiségű élelem.) Kierkegaard élete és egyházához való viszonya nem szolgálhat követendő például. O nem is tartott igényt követőkre, hiszen mindenkinek magának kell megvalósítania kereszténységét, mindig csak az „egy jut célba", még akkor is, ha sokan elérik a célt. II. János Pál pápa Fides et Ratio enciklikája azonban név szerint említi Kierkegaard-t Szent Pállal és Pascallal együtt, mint a szubjektív keresztény filozófia példáját, amely által a hit megtisztítja az észt (SZÍT, 1999, 86.). 97 Rokay Zoltán
