Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Rokay Zoltán: Joakim Garff: Kierkegaard
tak, s végső soron mindannyiukat befolyásolta erkölcsteológiai gondolkodásuk kialakulásában. Az ETT harmadik kötete - éppen kiváló tudományos dolgozatai révén - méltó jókívánság és további biztatás Boda professzor számára. (A törvény, in: Erkölcsteológiai Tanulmányok, III., JEL Könyvkiadó, 2004.) Balázs István JOAKIM GARFF Kierkegaard Biographie Hanser, München, 2004; dán eredetiből fordította németre Herbert Zeichner és Hermann Schmid. A szerző (s?ül. 1960) a koppenhágai Soren Kierkegaard Research Centerben tanít, Kierkegaard írásainak társkiadója, 911 oldalon beszéli el a különc gondolkodó, író, filozófus-teológus (?) érdekfeszítő élettörténetét. A kötetet 32 oldalnyi képmelléklet gazdagítja. Köztudott, hogy Kierkegaard gondolkodása csak viharos életével összefüggésben érthető és értékelhető. Életútját már az atyai ház meghatározta: apja, miután megözvegyült, teherbe ejtette a szolgálót, s kénytelen volt feleségül venni. Tőle született Soren is. Ugyanígy hozzátartozik Kierkegaard életéhez, hogy apja gyermekkorában fölment a hegyre (már amilyen hegy Dániában van), s megátkozta Istent nehéz sorsa miatt. Ennek büntetését, úgy vélte, egész életén át viselte. Kierkegaard apja, noha ügyes kereskedő volt, puritán háztartást vezetett. Olvasmányai közé tartozott Christian Wolffnak az igazság megismeréséről szóló műve (35), amint ezt korábbi életrajzok is kiemelték (Ο. P. Monrad, 1909). Vendégei között ott találjuk Mynster püspököt, akivel Kierkegaard később szembefordult. Kierkegaard maga ír az életút stádiumairól (esztétikai, etikai, vallásos). Ezen az úton végigkíséri a szerző a gondolkodót, elbeszélve Regine Olsonnal való eljegyzésének felbontását, audienciáit a királynál (Nem csak a Schellingről folytatott közismert beszélgetést, hanem Kierkegaard esetlen viselkedését és a királyné tudálékoskodását, aki elmondja, hogy ismeri Kierkegaard Vagy és vagy - Entweder und Oder című könyvét) (553), és azt, hogy rövid idő alatt eltékozolta atyjának 1262 birodalmi tallérra rúgó vagyonát. Külön érdekesek azok az információk, amelyek Kierkegaardnak Mynster és Martensen evangélikus püspökkel való ellentétét világítják meg közelebbről. Az előzővel Kierkegaard nem értett egyet békülékeny konformizmusa miatt, hiszen Kierkegaard az ellentétek között megfeszített embert és hívőt hirdette. Mynster támogatta Martensent, aki az előbbit nem vonakodott temetési beszédében hitvallónak (a hit tanújának - martys - nevezni). Kierkegaard távol tartotta magát Seeland új püspökének megválasztási vitájától, különösen miután a királynak is volt saját jelöltje, aki azonban nem volt sem lelkész, sem teológus. Mikor ezt szóvá tették a királynak, azt kérdezte: ez miért baj? Martensen terjedelmes Dogmatikája, amelyet németre is lefordítottak, újabb provokációt jelentett Kierke96
