Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Balázs István: Tanulmányok a törvényről (Erkölcsteológiai Tanulmányok 3.)
Tanulmányoka törvényről (Erkölcsteológiai Tanulmányok3.) JEL Könyvkiadó, Budapest 2004,184. old. Néhány hónapja már a harmadik kötete jelent meg a három esztendővel ezelőtt útjára indult, Tarjányi Zoltán szerkesztette Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT) című sorozatnak. A sorozat már puszta létével is kifejezi egyrészt azt, hogy a hazánkban erkölcsteológiát oktató tanárok együttműködésre törekszenek; másrészt pedig azt, hogy e szándékuk megvalósulásába minden érdeklődőt szívesen bevonnak. A sorozat tehát egyrészt közös fórumot teremt a tudományág jeles képviselői számára, másrészt világos, pontos, közérthető és érdekfeszítő útmutatót kínál mindenkinek, akit valamelyest is érdekel az egyház korszerű erkölcsteológiai tanítása. Az ETT első két kötete (2002, 2003) különböző erkölcsi problémákat taglalt, a most megjelent harmadik tanulmánygyűjtemény azonban egyetlen kulcsszó, a törvény köré szerveződik. A szerzők ezt járják körbe az ószövetségi örökségtől kezdve a különböző szellemi korszakokon átívelve, végül eljutva jelen korunk kérdéseihez. Az ószövetségi korról Soltész János, az újszövetségiről Deli Lajos írt tanulmányt. Előbbi azt a tévhitet oszlatja el, amely szerint Jézus Krisztus tanításával a régi normától független, új élettörvény keletkezett, s választ keres az egyik legfontosabb kérdésre: ha az ószövetségi üzenet elévülhetetlen, akkor az Újszövetség mértéke szerint mi marad fontos az Ószövetség erkölcsi tanításából? Utóbbi ezt a kérdést bontja tovább: megmutatja, hogy az újszövetségi Szentírás szakít a törvény aprólékos, betű szerinti megvalósításával, s a törvény teljes, eredeti értelmét próbálja megfogalmazni. Ez pedig nem lehet más, mint Jézus élete, példája, a szeretet törvénye. Helyszűke miatt nem tudunk minden tanulmányra részletesen kitérni, legyen elég kedvcsinálónak annyi, hogy Lauri- nyecz Mihály az ókeresztény kort tárgyalja, Tarjányi Zoltán pedig Aquinói Szent Tamás törvényről alkotott fogalmát mutatja be. Beran Ferenc a sokak által és sokat bírált kazuisztika módszerével veti egybe a törvény fogalmát. Tuba Iván a modern német nyelvű teológiai irodalomra nyújt kitekintést, Talcács Gábor pedig a szituációs etika és a törvény kapcsolatát boncolgatja. Nemes György a tanítóhivatal megnyilatkozásaiban mutatja be a törvény fogalmát, végül pedig Harsányt Ottó Pál válaszol a tanulmányának címében feltett kérdésre: Minek alapján lehetséges az emberi méltóság védelme? Ez utóbbi tanulmány - immár a szorosan vett kronologikus elemzésektől elszakadva, helyesebben a kronologikus elemzés lehetőségét önmagán belül megvalósítva - arra keres választ, hogy vajon a természetes erkölcsi törvény léte hogyan és mi alapján igazolható. Harsányi megmutatja, hogy az ember képmási léte, azaz Isten képmására való teremtettsége a többi emberrel alkotott közösségének legvégső alapja, s ebből a kiindulópontból értelmezhető, magyarázható és értékelhető minden tett, minden szándék és minden gondolat. Az értékes tanulmánykötet címében meghatározott céljánál messzebbre is mutat. Köszöntés ez a könyv a 75. életévét betöltő morálteológusnak, Boda Lászlónak, tisztelgés tanári és publikációs életműve előtt. A kötet minden szerzőjének van valamilyen személyes élménye Boda Lászlóval kapcsolatban: egyesek nála doktoráltak, mások vizsgáztak és szigorlatoz95
