Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 1-2. szám - Papp Miklós: A teológiai etika gyújtópontja a Hegyi beszéd hermeneutikai olvasatában
badságot): az actus nem akármerre halad előre, hanem a potentia eleve behatárolja. Aki él Krisztusban, az tud gondolkodni is benne. A „modell-elmélet" szerint a Hegyi beszéd gyújtópont az új „erkölcsi perspektívához". Ez a perspektíva megőrzi Jézus magatartását, a perspektíva meghosszabbítható a későbbi korokba, így tartalmilag is behatárolt az üzenet lefordítása, tehát Jézus nem csak motivál.57 A keleti teológiában kiemelt jelentőségű Krisztus követése: csak az részesülhet Krisztus ethoszában, aki részesedik létében.58 A Hegyi beszédben, s egyáltalán a Biblia kinyilatkoztatásában (ami Jézussal beteljesült) nem közvetlenül adott és kiollózható erkölcsi normák vannak, a Biblia csúcsigénye messzebbre céloz. Ez mégsem jelenti a hit és az erkölcsi ész elválasztását, még csak nem is az utólagos közvetítés szükségességét a hit és az etika között. A Hegyi beszéd hatása „előbb" hat: a hívőben előbb egy új önértelmezést teremt, ami aztán keresi meg az erkölcsi konzekvenciáit. A hívő erkölcsi értelme előzetesen megváltozott transzcendentális feltételekben dolgozik az etikai megalapozáson.59 A Krisztusban való létbe bocsátkozva a hit új mértékeket fektet le. A hívő megváltozott szemüveggel, megváltozott előzetes megértéssel lép az erkölcsi normalizáláshoz, mint a nem hívő, és ez az előzetes megértés több, mint formális, egyszerre tartalmi is. A hit megváltoztatja a belátástörténet előfeltételeit.60 A hitben atematikusan eleve adott minden, a hit eleve egy transzcendentális megértést ad, amit a szisztematizáló ész a történelem folyamán igyekszik kategorikusan kibontakoztatni. Az ismeretelméleti alapokat nem szabad feledni: a belátás és a konkrét megismerés viszonyára kell utalni. A belátásban egyszerre mintha mindent tudnánk, de ezt a történelem folyamán folyamatosan bontakoztatjuk ki a kategoriális ismeret síkján.61 Az erkölcsi észnek van tehát a belátásban egy előrehaladása. A történelem azonban nemcsak a belátásban való előrehaladás (racionális felfedezőtörténet), hanem mozgása egyszerre szabad mozgás. Ennek hangsúlyozásával a hit és az etika viszonyának két végletét akarjuk elkerülni: a kettő laza kapcsolatát állító extrinszecizmust („a hit csak motivál" - mondja az autonóm etika) és a kettő szoros kapcsolatát állító pozitivizmust (a hit, a Biblia mindent rövid úton feltár, a hit teljesen érthető). A hit stimulálja, kritizálja és integrálja az erkölcsi észt (tartalmilag hat rá), az erkölcsi ész pedig keresi a hit tartalmát racionálisan feltárni, és a cselekvés számára lefordítani, még ha ez mindig csak aszimptotikusan sikerül is. A Krisztusban való létben gondolkodó ember számára a „hit által megvilágosított erkölcsi ész" az erkölcsi megismerés princípiuma.62 Ez a megvilágítás nem közvetlenül történik, hanem az embernek a teljesség felé való előrehaladásában, amihez az igazság felismerése és a szabadság egymást lendítik előbbre. Aquinói Szent 57 HOFFMANN, P., - Eid, V., Jesus von Nazareth und cine christliche Moral, Freiburg 1975, 23. 58 MantzaRIDIS, G. I., Grundlinien christlicher Ethik, (Veröffentlichungen des Instituts für Orthodoxe Theologie 6) St. Ottilien 1998, 70. 59 A transzcendentális krisztológia ide illeszkedik. Rahner, K., Christologie heute, in: Schriften zur Theologie, Einsideln-Zürich-Köln 1968, 15, 220. GUGGENBERCER, E., Karl Rahners Christologie und heutige Fundamentalmoral, Innsbruck 1990,121-184. 60 SALMANN, E., Offenbarung und Neuzeit. Christologischc Überlegungen zur geistesgeschichtlichen Situation, in: Freiburger Zeitschrift für Philosophie und Theologie, 31 (1984) 109-154. 61 A belátás ismeretelméleti megalapozása: LONERGAN, 13. J. F., Insight, London 1958. DEMMER, K., Sein und Gebot. Die Bedeutsamkeit des transzendentalphilosophischen Denkansatzes in der Scholastik der Gegenwart für den formalen Aufriss der Fundamentalmoral, München 1971,8-30. 62 DEMMER, K., Deuten und Handeln, 85. 52
