Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 1-2. szám - Papp Miklós: A teológiai etika gyújtópontja a Hegyi beszéd hermeneutikai olvasatában
matív etikát sem eltörölni, hanem beteljesíteni akarja.46 A szigorú krisztocentrikusság nem képes a normatív etikát pótolni, és nem is akarja: az erkölcsi észnek tagadhatatlanul megvan a maga autonómiája, a hit nem akarja, és nem is tudja erőfeszítéseit eltörölni. Ezért nem lehet szó az evangélium antinomisztikus (törvényellenes) tendenciájáról sem.47 Érdekes a folyamat: törvény (ószövetségi) - evangélium (többlet, gyújtópont) - törvény (újszövetségi). A gyújtópont egy normalizáló folyamat beteljesítője, egyben egy új normalizáló folyamat indító lendülete. Jézus új törvényét normákba, szisztémákba kell önteni, de mindennek a kezdetén egy gyújtópont áll, ami maga nem szisztematizálható, racionálisan nem megragadható. A hívőnek egy olyan önmagán túlnyúló bátorságáról van szó, „ugrásról", ami racionálisan nem érhető utol, rendszerbe nem zárható. Eszkatologikus ugrás ez Isten radikális „nem"-jébe, amit a gonoszra mond. Itt van a döntő különbség a keresztény és a nem keresztény etikák között: a súlypont rajtunk kívül, Krisztusban van, vagy csak bennünk, s akkor szavazással eldöntjük, mi az etikus. Az Újszövetség etikája a bizalom etikája olyan helyzetekben is, amit az ember nem lát át. Isten hűségének megtapasztalása, Isten visszavonhatatlan közelségének megtapasztalása a határhelyzetekben is Jézus követésére, azaz reményre, radikális igenre bátorít. Isten uralmának, közelségének ez a radikális megtapasztalása vált világossá Jézus életében, Jézus számára is a „cselekvés vezérelve Isten közelsége", ami feltör minden rezignatív etikai határt.48 A Hegyi beszéd ezért nem etikai prédikáció, hanem Isten közelségének prédikációja. Aki Jézusnak az Atyjához való kapcsolatába belépett, az új kezdetet tett. Ezzel egy hatástörténet indul pályájára49, új kontúrok bontakoznak ki, már nem egy szavakban megragadandó mérték adja az igényt. Ezt nevezhetjük evangéliumi radikalizmusnak.50 Amikor a Hegyi beszéd extrém erkölcsi igényeiről beszélnek, akkor ez alatt nem a konkrét extrém tetteket kell érteni („tartsd oda a másik felét"), hanem azt a helyet, ahová kötődnünk kell: Jézus Atyjához fűződő szeretetkapcsolatába.51 A kazu- isztika innentől Jézus tanítványai kezében megváltozik: belebocsátkoznak a történelmi lefordítás kockázatába, az új kazuisztika pilótafunkciót vállal fel, hogy a kis lépések stratégiája szerint transzformálja az adott világot. A jobb cselekvési alternatívák csak lassan bontakoznak ki, s jelennek meg a világban (a hit hatása a jogi kultúrára, az emberi jogok érvényre juttatása, a jogos háború értelmezése). Az erkölcsi vitákban a keresztény erkölcsteológusoknak a gyújtópont és az új kazuisztika segítségével a lehető legjobb cselekvési alternatívákat kell feltárniuk a világ minden embere számára. A legjobb magától vonzó is lesz. 46 SCHNACKENBURG, R., Die sittliche Botschaft des Neuen Testaments, 69-76. Sem életvitele, sem törvény kritikája alapján nem beszélhetünk a törvény eltörlésének szándékáról. Örömhírét a sokkal mélyebb atyakapcsolatra helyezi. 47 A reformatori etika Szent Ágoston szelleméből táplálkozva gyakran szembeállítja a Törvényt és az evangéliumot. Az ágostoni szembeállítást inkább fokozatinak kellene érteni, hiszen egész életművéből (főleg krisztológiájából) a teremtés, az Ószövetség és az Újszövetség fokozatisága sugárzik. 48 MERKLEIN, H., Die Gottesherrschaft als Handlungsprinzip. Untersuchung zur Ethik Jesu (Forschung zur Bibel 34.) Würzburg 1984, 217. 49 SCHNACKENBURG, R., Die sittliche Botschaft des Neuen Testaments, 108-124. 5Ü DEMMER, K., Deuten und Handeln, Freiburg 1985,96-105. 51 SCHNACKENBURG, R., Die sittliche Botschaft des Neuen Testaments, 99. 50
