Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 1-2. szám - Papp Miklós: A teológiai etika gyújtópontja a Hegyi beszéd hermeneutikai olvasatában
A talió törvényének („szemet szemért") új értelmezése példaszerű minderre. A ta- lió törvénye eredetileg egyáltalán nem a kegyetlen megtorlás törvénye, hanem az erőszak megfékezésének, az elrettentésnek a törvénye.36 A talió törvényének meg kell fékeznie a konfliktusok erőszakra hajló megoldásait, éppen az erőszak csökkentése, humanizálása a cél. Az erőszak megtétele előtt ott lebeg az elrettentés, hogy ugyanazt visszakapja az agresszor. De csak az okozott kár mértéke szerint lehet büntetést kiszabni, a kárt jóvá kell tenni, de ezt is mérték szerint. Az elrettentetéssel és a jóvátétel (bosszú) korlátozásával az az igyekezet figyelhető meg, hogy a konfliktusokat ne engedjék medrükből kilépni, azaz kézben tartsák az uralmat a konfliktusokkal teli történelem fölött. Ez az igyekezet követeli meg, hogy határokat állítsanak fel, olykor visz- szaüssenek. Mindezt látva keserű a megállapítás: minden jog konfliktusos jog, a legjobb és leghumánusabb jog is a konfliktusokat csak korlátok között tudja tartani, a kibékülést csak elősegíteni tudja, de garantálni nem. A jog így csak megerősíti és fenntartja a konfliktusokat.37 Szó sincs róla, hogy Jézus ezzel alapvetően elítélné a gonosz jog általi féken tartását, a jogi szabályozásért való fáradozást. De ez nem az a dimenzió, ami elsősorban megfelel az uralom örömhírének. A szekunder antitézisek a gonosz eredendő gyökeréig hatolnak, kritikájuk végül is az ember gondolkodását és akaratát érintik, az embernek újra kell értelmeznie önmagát Istene és embertársai ( előtt.38 Jézusnak ez a hívása nem ültethető át egyszerűen a törvények szintjére, ez inkább gyújtópont, inkább követelő ígéret és ígérő követelmény, amelyek azt mutatják, hogy a hitből fakadó követelményt bátorításként, és nem egyszerűen teherként is meg lehet tapasztalni.39 Már az Ószövetségben is felbukkan az ellenség szeretetének igénye. Krisztus után nem a norma új, hanem teljesítésének transzcendens feltételei. Még ha a Törvény betűje azonos is marad, a Krisztus-követő tanítvány cselekvési előfeltételei megváltoztak, ugyanazon szavak alatt mást ért. Az Ószövetségben az ellenség szeretetéhez, az irgalmassághoz vonatkozási pontként az exodus esemény szolgált, a bölcs ember a saját bűnei tudatában igyekezett irgalmas lenni ellenségeihez.40 Jézus fellépésében ez a motivációs nézet elér egy eddig nem ismert mélységet. A keresztény cselekvés számára a Mennyei Atya határtalan kiengesztelődése, az ő semmi által el nem gyengíthető irgalmas szívűsége a mértékadó.41 Az Atya tökéletességét várja el Jézus tanítványaitól, de ez nem rigorista követelés, inkább a „másképp nem tudásnak" a kifejeződése: aki már belépett Isten uralmába, aki már együtt van Krisztussal, az nem tud másként cselekedni, annak az új törvény a természetes. Krisztus-követőkként nem valami természetellenes magatartást kell felöltenünk. A Krisztusban való élet nem azt jelenti, 36 WOLBERT, W„ Die Goldene Regel und das jus talionis, in: Trierer Theologische Zeitschrift 95 (1986) 169-181. SÄNGER, D., Recht und Gerechtigkeit in der Verkündigung lesu, in: Biblische Zeitschrift 36 (1992) 179-194. 37 A keresztények számára is a jog továbbra is konfliktus-jog marad, de a hermeneutikus kulcs Jézus kiengesztelő tettében van. Demmer, IC, Christliche Existenz unter dem Anspruch des Rechts, Freiburg 1995, 129-134. 38 Schnackenburc, R., Christliche Existenz nach dem Neuen Testament, München 1967,109-130. 39 BÖCKLE, F., Fundamentalmoral, 211. 40 Sir 28,1-7; SÖDING, Th., Nächstenliebe bei Jesus Sirach. Eine Notiz zur wcisheitlichen Ethik, in: Biblische Zeitschrift 42 (1998) 239-248. 41 Még ha a téma az isteni utánzást illetően sztoikus eredetű is, de a tartalom mégis csak egy összehasonlíthatatlan újdonság. 48
