Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (I. rész)
lönböznek egymástól. A személyes jámborság vallási világa a családi tapasztalatra, az ősök istenének tiszteletére orientált, és a családi élet viszonyainak egyszerűsége következtében kevés istenségre korlátozódik, de ez a praktikus henolatria mellőzi a kizárólagosságot. Az istenség funkcióit más istenség átveheti. A JHWH-kultuszt csak a királyság korának vége felé vette a családi vallásosság, addig a családok más isteneket is tiszteltek, anélkül, hogy az problémát jelentett volna. A nép mint közösség, ill. az állam hivatalos vallásában, a dinasztikus Istent, JHWH-t tisztelték, s ezt a tisztelet erősen intézményesített és ritualizált volt.28 R. Albertz később B. Lang és M. Weippert megállapításait elfogadva Izrael vallási életében egy további tényezőt is elfogad, a helység ill. faluközösség szerepét, amelyet a család és a nép/állam között helyezett el.29 R. Albertz korábbi megállapításait elfogadva de kiegészítve azt, B. Lang30 és M. Weippert31 Izraelben a vallás három szintjét különböztetik meg: a családi vallásosság és a nemzeti vallás közé a helységi/helyi vallást helyezik el új hangsúlyokkal kiegészítve, amikor kiemelik a helységek jelentőségét, és a kultikus gyakorlat helyi szintjét próbálják jobban körvonalazni. A családi vallás elsősorban a pater familias istenének szólt, aki a család védnöke és segítője volt. Rendkívül hajlékony, nem ismeri a kultikus gyakorlatban tisztelt istenségek kizárólagosságát, s ezért a családok anélkül, hogy istenükkel konfliktusba kerültek volna, részt vehettek a lokális vagy regionális szentélyek kultikus cselekményeiben. Inkább az ősök tisztelete és a halotti kultusz játszik benne nagyobb szerepet. A helységvallás fontos tartozéka a magaslati szentély, amely a helység közelében a vidék magaslati pontjain foglalt helyet. Szokásos megnevezése a barna, azaz magaslatok, vagy magaslati szentély, kultikus hely a szabad ég alatt.32 Felszereléséhez tartozott az állatáldozat számára felállított oltár, mellette a helyi istenség és parhedrosának kultikus szimbólumai, mint a maceba (kőoszlop) és az asera (faoszlop vagy szent fa). A jahvizmus szempontjából ez azt jelenti, hogy a királyság idejében JHWH-t mint az igazságosság védnökét tisztelték más istenségek társaságában, aki gondoskodik az érdekek igazságos kiegyenlítéséről az egy faluban lakó nemzetségek között. Tiszteletben részesült parhedrosza, Asera is, aki a föld és az állatok termékenységét biztosította. A nemzeti kultuszban JHWH-t mint nemzeti Istent tisztelték, de nem kizárólagossággal. A kultusz hátterének ilyen részletező vallástörténeti megkülönböztetése a helyzet jobb megértéséhez vezet, mégis az egyes szintek elkülönülése a gyakorlatban mégsem 28 ALBERTZ, R., Persönliche Frömmigkeit und offizielle Religion. Religionsinterner Pluralismus in Israel und Babilon, (CThM A/9), Stuttgart 1978; Religionsgeschichte Israels in alttestamentlicher Zeit I.-1L, Göttingen 1992, ATD Ergänzungsreihe Bd 8/1-2; Der Ort des Monotheismus in der israelitischen Religionsgeschichte, in: Ein Gott allein, W. Dietrich - M. A. Klopfenstein szerk., (OBO 139), Göttingen 1993, 77-96., 82-86. old. 29 Albertz, R., Religionsgeschichte Israels, 41. old. 30 LANG, B., Persönlicher Gott und Ortsgott. Über Elementarformen der Frömmigkeit, in: Fontes atque Pontes. FS H. Brunner (AAT 5), M. Görg, szerk., Wiesbaden 1983, 271-301., 276-298. old. 31 WEIPPERT, M., Synkretismus und Monotheismus. Religionsinterne Konfliktbewältigung im alten Israel, in: Kultur und Konflikt, Assmann J. - Harth, D., szerk., Frankfurt/Main 1990,143-166., 152/153-159/160. old., in: Jahwe und die Götter. Studien zur Religionsgeschichte des antiken Israel in ihrem syrisch-palästinischen Kontext, (FAT 18), Tübingen 1997,1-24., 11-19. old. 32 Lásd bővebben GLEIS, M., Bamah, (BZAW 251) Berlin-New York 1997. 148
