Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)

2005 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (I. rész)

volt ilyen éles. A hivatalosnak tekintett vallás és családi jámborság folyamatosan kölcsönösen befolyásolták egymást.33

c) A bibliai hagyomány történeti forrásértékének kérdése

Izrael politikai és vallástörténete rekonstruálásának fő forrása hagyományosan a Biblia. A Biblia forrásértékének megítélése azonban a korábbiakhoz képest az elmúlt két évtizedben megváltozott. Ennek több oka van. Részben az archeológia és egyéb ókori források, részben pedig a bibliai hagyomány természetére vonatkozó új megállapítások arra mutattak rá, hogy a Bibliából ismert történelem különbözik az események más forrásokon alapuló ismeretétől.34 35 A bibliai történetírást a történeti anyag kiválogatásában és értelmezésében alapvetően a jeruzsálemi királyság szempontja és a teológiai szemlélet határozza meg. A történelem ábrázolásában döntő mértékben érvényesül az az eljárás, hogy a későbbi körülmények igazolására azokat visszavetítették korábbi helyzetekre. A Biblia forrásértékének helyzetét jelentős mértékben csökkenti az is, hogy a jelenlegi kutatás egyre inkább a bibliai hagyomány késői keletkezése mellett foglal állást, s ezért különös tekintettel Izrael kezdeteire nem szolgáltat megbízható történeti információkat.

Nem jobb a helyzet a vallástörténeti ismeretek tekintetében sem. A Biblia jelenlegi formája, amely Izrael monoteizmusának tanúja, a babiloni fogság után keletkezett, olyan korban, amikor a JHWH-hit egyértelmű monoteista formája Izraelben győzedelmeskedett. Ennek a hitnek a jegyében dolgozta át valamennyi korábbi eredetű bibliai hagyományt, többek között a kezdetekről egészen a babiloni fogságig tartó izraelita történelem irodalmi anyagát. Ez az átdolgozás több jellegzetességben ragadható meg. Elsőként említhető az az eljárás, hogy a JHWH-hit későbbi monoteisztikus formáját visszavetítették a kezdetekre, egészen a Sínai-hegyen történt kinyilatkoztatásig, igazolva ezzel annak „ortodox" voltát. Mindez együtt járt azzal a másik jellegzetességgel, hogy a kutatók által Izrael vallásában „belső pluralizmusnak" is nevezett jelenséget, vagyis a JHWH mellett más istenek tiszteletét és a kultusz szinkretista formáit mint a JHWH-tól történt elpártolást bélyegezték meg, noha ez úgymond a maga idejében normális gyakorlat volt.

A hagyományanyag átdolgozását abból a szempontból is mérlegelni kell, hogy az Ószövetség kanonizált szöveggyűjteményként maradt ránk. A kanonizálás magában foglalja a felülvizsgálatnak azt a folyamatát, amelynek során egyes hagyományokat kiemelnek, nagyobb hangsúlyokat helyezve rájuk, míg másokat megkérdőjeleznek vagy egyenesen kizárnak a kanonizált gyűjteményből.35 Ez azt jelenti, hogy a kano33 Erre a megállapításra jutott O. Keel és C. Uehlinger a rendkívül gazdag régészeti anyag átvizsgálása után KEEL, O. - Uehlinger, C, Cöttinen, Götter und Gottessymbole, 470-472 old.; - MILLER, P. D., The Religion of Ancient Israel, 102-105. old.

34 Itt érdemes néhány munkára felhívni a figyelmet, mint DAVIES, P. R., In Search of 'Ancient Israel', (JSOT'S 148), Sheffield 1992, 1999, 72-148. old.; - Whitelam, K. W., The Invention of Ancient Israel. The silencing of Palestinian history, London-New York 1996, 20012; - NlEHR, H., Auf dem Weg zu einer Religionsgeschichte Israels und Judas. Annäherungen an einen Problemenkreis, in: Religionsgeschichte Israels. Formale und materielle Aspekte, B. Janowski - M. Köckert szerk., Gütersloh 1999, 57-78.; - FlNKELSTEIN, I. - SlLBER- MAN, N. A., Biblia és régészet. Az ókori Izrael történetének két arca, Budapest (angol nyelven 2001) 2004.

35 A témát bővebben lásd ASSMANN, A. és Assmann, J., szerk., Kanon und Censur, München 1987; - NlEHR, H., Auf dem Weg zu einer Religionsgeschichte Israels und Judas. Annäherungen an einen Problemenkreis, in:------------ 149 -------------