Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (I. rész)
dűl, hanem oldalán egy isteni feleséggel együtt tisztelték. Függetlenül a két felirat pro és contra értelmezéseitől és a belőlük levont nemegyszer túlzó hipotézisektől24, mindenesetre betekintést nyújtanak Izrael és Júda hétköznapjainak vallási gyakorlatába a fogság előtti időszakban, amikor JHWH mellett különböző férfi és női istenségek léte és tisztelete magától értetődő volt. A két felirat kiértékelésére visszatérünk az értekezés második részében. Úgy tűnik a fogság előtti Izraelben nem számolhatunk egy egységesített és szilárd vallási szimbólumrendszerrel és kultikus gyakorlattal, hanem a különböző vallási formák egyidejű jelenlétével. A kutatás keresi azt a hátteret, amely magyarázatot ad Izrael kultikus gyakorlatában arra, hogy JHWH mellett más istenek is tiszteltek. Ezt az Izrael vallásában „belső pluralizmusnak" is nevezett jelenséget (Religionsinterner Pluralismus)25 részben a vallástörténeti folyamat egymásutániságába helyezve értelmezik (kezdetben JHWH mellett más istenségek tisztelete, azaz politeisztikus gyakorlata létezett, majd monolatrikus JHWH-tisztelet, s végül a teoretikus monoteizmus, azaz JHWH-n kívül nincs más Isten). Ugyanakkor kimutatható az ókori Keleten általában26 az is, hogy a vallási élet egyszerre több szinten folyt. Ezért felvetődött annak a lehetősége, hogy Izraelben a hivatalos monoteisztikus jahvizmus mellett egyidejűleg egy szinkretikus jahvizmus gyakorlata is létezett, amelyre a hivatalos és népvallás megkülönböztetése lenne a legmegfelelőbb.27 A kutatás azonban „belső pluralizmus" megközelítésére a kutatás más megoldást keresett. R. Albertz a vallásszociológia szempontjából ragadja meg a problémát, amikor a társadalomnak a vallási élményeket és szemléletek hordozó csoportjait vagy rétegeit kereste. Ebből a szempontból a korai Izraelben két csoportot jelöl meg: a család kis csoportja (s benne az egyed), valamint a nép nagy csoportja, amelyekhez Izrael vallása is rendeződött. A személyes, individuális jámborság az egyénnel a családon belül, a hivatalos vallás a nép nagy csoportjával áll vonatkozásban. A vallásnak ez két szintje kétségtelen kölcsönhatásban állnak, de tartalmilag, szerepileg és intézményesen küNeue Erkenntnisse zur Religionsgeschichte Kanaans und Israels aufgrund bislang unerschlossener ikonographi- scher Quellen, QD 134, Freiburg im Bg. 1992,20015, a két felirat elemzését lásd 237-282. old.; - KŐSZEGHY M, Polijahvizmus és Asem-hit Izraelben a Kr. e. 9. században, Egyháztörténeti Szemle, III./2 (2002) 28-39 old.; - FREVEL, CH., YHWH und die Göttin bei den Propheten. Eine Zwischenbilanz, in: Der eine Gott und die Götter, M. Oeming - K. Schmidt szerk., Zürich 2003,49-75. old. 24 A két felirattal kapcsolatos tudományos megállapításainak ismertetését és kiértékelését röviden lásd KÖCKERT, M., Von einem zum einzigen Gott, 163-166. old. 25 ALBERTZ, R., Persönliche Frömmigkeit und offizielle Religion. Religionsinterner Pluralismus in Israel und Babilon, (CThM A/9), Stuttgart 1978; Religionsgeschichte Israels in alttestamentlicher Zeit I.-Il., Göttingen 1992, 40 köv. 144 köv. 291 köv. 327 köv. 337. old. stb.; - WEIPPERT, M., Synkretismus und Monotheismus. Religionsinterne Konfliktbewältigung im alten Israel, in: Kultur und Konflikt, Assmann J. - Harth, D., szerk., Frank- furt/Main 1990, 143-166., 150-159. old., in: Jahwe und die Götter. Studien zur Religionsgeschichte des antiken Israel in ihrem syrisch-palästinischen Kontext, (FAT 18), Tübingen 1997, 1-24., 9-19. old.; - LANG, B., art. Gott, NBLI., (1991) kol. 904-909. 26 Bővebben az egész ókori Közel-Kelet összefüggésében VAN DER TOORN, K., Family Religion in Babylonia, Syria and Israel, Continuity and Change in the Forms of Religious Life, Leiden 1996; - Kánaánra nézve NOLL, K. L., Canaan and Israel in Antiquity. An Introduction, Sheffield 2001,257-268. old.; - Izrael vallástörténetében a családi, a helységhez kötött (falu vagy város) és az állami kultusz részletes bemutatását lásd MILLER, P. D., The Religion of Ancient Israel, (Library of Ancient Israel), London-Luisville 2000,62-105. old. 27 ROSE, M., Der Ausschliesslichkeitsanspruch Jahwes. Deuteronomistische Schultheologie und Volksfrömmigkeit der späten Königszeit, (BWANT106) Stuttgart 1976. 147
