Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (I. rész)
ken már megelőzőleg a korai bronzkortól kezdve két hullámban (korai bronzkor Kr. e. 3150-2150: első letelepedési hullám; középső bronzkorszak Kr. e. 2150-1550: második letelepedési hullám) hasonló letelepedési folyamat zajlott le, majd ezek után a települések elnéptelenedtek (köztes középső bronzkor Kr. e. 2150-1950: elnéptelenedés; késő bronzkor Kr. e. 1550-1200: elnéptelenedés), vagyis a letelepedettek visszatértek eredeti pásztorkodó életmódjukhoz. A korai vaskorban (Kr. e. 1200-1000) egy harmadik letelepedési hullám zajlott, amelynek eredménye a már ismertetett falukultúra megnövekedése illetve kibontakozása egyidejűleg a kánaánita városkultúra hanyatlásával. Mindezekben tehát a városállamok és a hegyvidék között a lakosságnak egymást követő ellentétes irányú mozgása figyelhető meg.15 Az itt bemutatott többlépcsős eseménysor része a Szíria-Palesztina térségében periodikusan lejátszódó deurbanizációnak. így az izraelita honfoglalás Palesztinában azokkal a településtörténeti, demográfiai, gazdasági, szociológiai és történeti folyamatokkal kapcsolódik össze, amelyek a későbronzkor végén, korai vaskor elején a Földközi tenger keleti vidékén, Szíria-Palesztinában játszódtak le és Izrael kialakulását lehetővé tették. A késő bronzkori városállamok gazdasági és társadalmi hatalma összeomlott. Elsősorban azokról a városokról van szó, amelyek a tengerparti síkságon, vagy az attól könnyen elérhető vidékeken helyezkedtek el. Egyidejűleg az egyiptomi jelenlét megszűnése magával hozta a térség politikai és településtörténeti újjászerveződésének, nita városok Palesztinában, és kb. Kr. e. 1050 körül zárult le. Ezután a településrendszer a vaskorszak későbbi fázisában (vaskorszak II.) tovább fejlődött, a falvak száma majdnem megkétszereződött, de úgy, hogy a korai vaskorszak településeinek háromnegyede fennmaradt. Ebből a két korszak szociális és kulturális folyamatosságára lehet következtetni (The Archaeology of the Israelite Settlement, 121-204., 324-345. old.). I. Finkelstein több mozzanatból a települések lakóinak nomád eredetére következtet. Az első települések szerkezete a nomád táborhelyek felállásának felel meg. A házak ellipszis alakban helyezkednek el, amelynek az a célja, hogy az állatok részére a falu közepén szabad hely legyen. Az izoláltan álló szentélyek szintén arra utalnak, hogy azokat a nomádok köréből látogathatták. A települések sűrűségének ingadozása felveti azt a kérdést, hogy hová ment a lakosság a középbronzkor idejétől, mikor a helységek száma megcsökkent, és honnan jött a megnövekedett települések lakossága a kora vaskor idején. I. Finkelstein úgy véli, hogy a középbronzkortól „újra nomadizálás" folyamata indult el, míg a kora vaskor elején az „újra-letelepedés", azaz a nomádok a hegyvidéken földművelésre tértek át. Ezt a folyamatot a középbronzkor idején több tényező is igazolja. A visszaeső népesség ellenére a városokban feltárt temetőkben a temetkezési helyek nem csökkentek, tehát a lakosság nem innen vándorolt a hegyvidékre, hanem városokon kívül élő nomád életmódot folytató népesség. Végül az egyiptomi források is tanúskodnak arról, hogy szerte az országban nem letelepedett csoportok veszélyeztetik a biztonságot. A késő bronzkori városkultúra összeomlása magával hozta a mezőgazdaság hanyatlását, s a város és a nomádok közötti gazdasági és szociális egyensúly megingott. A nomádok már nem tudták gabonaszükségleteiket a letelepedett lakosságtól beszerezni. Ennek lett következménye, hogy az állattartással foglalkozó nomádok áttértek a gabonafélék termesztésére, ahol ebben nem akadályozta őket erdő és legelőt is találtak állataiknak (The Archaeology of the Israelite Settlement, 341-345., 345-348-351. old.). 15 Finkelstein, I., The Archaeology of the Israelite Settlement, 336-357. old.; - Thompson, T. L, Palestinian Pastoralism and Israels Origins, SJOT 6 (1992) 1-13. old.; - Finkelstein, I. - Nadav Na'AMAN szerk., From Nomadism to Monarchy, Jerusalem 1994 (gyűjteményes kötet, amelynek egyes értekezései részleteiben tárgyalják a közép-palesztinai hegyvidék részterületeinek történetét); - FINKELSTEIN, I., The Emergence of Israel: A Phase in the Cyclic History of Canaan in the Third and Second Millenia BCE, in: From Nomadism to Monarchy, I. Finkelstein, N. Na'aman, szerk., Jerusalem 1994, 150-178. old.; - FRITZ, V., Die Entstehung Israels im 12. und 11. Jahrhundert v. Chr., 118-121 old.; - FINKELSTEIN, I. - Silberman, N. A., Biblia és régészet, 125-130. old. 143
