Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)

2005 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Luxemburgi Zsigmond teológiai "kompetenciája"

vart idéznének elő a nyilvánosság előtt - érvel tovább Húsz, és egyébként is, előbb át kell őket vizsgálni, van-e bennük valami eretnek, s csak akkor megvonni a nyil­vánosságtól azok olvasását.45 - Ilyen rövid idő alatt nem lehet őket ebből a célból átvizsgálni.46 A jelek szerint érzékenyebben érintette Huszt a prédikálási tilalom a Betlehem kápolnában, ahol 1402 óta fejtette ki ezt a tevékenységet, s hallgatóságá­hoz tartozott Vencel király, és mindenekelőtt annak második felesége, Zsófia her­cegnő.47 Ezzel a tilalommal szemben Húsz azzal érvel, hogy Jézus Krisztus is min­denütt tanított, s ugyanezt parancsolta meg tanítványainak is. Ami az üdvösséghez szükséges, abban inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.48 - Ez valóban benne van a Bibliában (ApCsel 4,20), azonban mindenkor szolgálhatja azt a célt is, hogy kérdésessé tegye az egyházi és világi felettesek kompetenciáját. 2. Ioannes Stokes (Stock János) oxfordi doktor, karmelita, Wicliff ellenfele, aki 1411- ben Prágában járt, és Huszt és pártját nyilvános vitára hívta Párizsba vagy Rómá­ba, mint semleges területre.49 Stokes azt állította, hogy aki olvassa Wicliff műveit, idővel maga is eretnek lesz.50 - Ez az állítás zavart kelt, hiszen mind a prágai egye­tem, mind Húsz maga is birtokolja és olvasta Wicliff műveit, több mint húsz éve.51 Az oxfordi egyetemen pedig harminc éve olvassák őket.52 Továbbá Stokes azt állít­ja, hogy Wicliff teuton, és minden eretnekség a teutonoktól jön, ahogyan most a teutonok állítják a csehekről.53 Abból például, hogy Anglia királynéjának (Anna) van cseh, német és latin nyelvű evangéliuma, őrültség lenne arra következtetni, hogy a királyné eretnekeskedik, érvel Húsz.54 Itt fejezi ki Húsz reményét, hogy Wicliff üdvözült: se nem állítja, se nem tagad­ja, hanem reméli, hogy nem volt eretnek.55 Húsz hivatkozik Lk 6, Mt 7 és lKor 4-re. - Az sem elfogadható érv Wicliff ellen, hogy mivel sokan eretneknek tartják, való­ban az is.56 („...multitudo praelatorum habet magistrum Ioannem Vuiclif pro haeretico, igitur haereticus est." uo. CIX r.) - Az érv éppúgy nem érvényes, mint ahogyan az sem, hogy mivel sok országban Krisztust nem tartják Istennek, nem Is­ten,57 vagy: mivel Angliában a francia királyt igazságtalannak tartják, valóban az, és fordítva.58 - Ugyanez vonatkozik a könyvek elégetésére. Ebben az összefüggésben 45 Húsz I,XCI V. 46 Uo. 47 Vö. HELFERT 134 köv. (A női természetre vezeti vissza a királyné magatartását, aki attól sem rettent vissza, hogy a bíborosokat megfenyegesse.) LECHLER, 2,154. 165. - Húsz saját nevéből (Hus=lúd) kiin­dulva reflektál a Betlehem kápolna elleni csapdákra: „Iám ut audio, moliuntur, ut Sacellum Betlehem diruant Prius laqueos citationes et anathemata Anseri paraverunt, et iam nonnullis ex vobis insidiantur; sed quia Anser animal cicur, avis domestica, suprema volatu suo non pertingens, eorum laqueos rupit... etc." In: HÚSZ I,XCV köv: Ad pragenses (Epistula VI.). 48 Uo.XCIIr. 49 Vö. HELFERT 120; LECHLER 1,673; 2,112. 50 Husz I,CVIII r. köv. 51 Uo. 52 Uo. 53 Uo. 54 Uo.CVIIIv. 55 Uo. 56 Uo. CIX r. 57 Uo. 58 Uo. 128

Next

/
Thumbnails
Contents