Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Luxemburgi Zsigmond teológiai "kompetenciája"
Húsz a I. Makkabeusok 1,56-ra utal: Mivel elégették Mózes Törvénykönyvét, a Törvénykönyv rossz volt (uo: „...et par est ratio de combustione librorum...").59 Ha az is eretnek, aki Wicliffet védelmébe veszi, akkor Lanchester grófja, János is eretnek.60 - Húsz nem kér abból a „jutalomból", amit kapna Stokes és kísérője, ha az angol király előtt állítani merné, hogy Lanchesteri János eretnek. Ez az érv is a dialektika (logika) fegyvertárából van, bővítve az „argumentum ad hominem"-mel. Az előzőekhez hasonlóan Húsz a pogány filozófusok olvasásának, tanulmányozásának megengedettségével és Wicliff filozófiai írásaival érvel.61 3. Ez a beszéd a prédikációtilalom ellen irányul, és Wicliffre hivatkozva állítja, hogy az alázatos és igaz papoknak nem kell engedelmeskedniük a jogtalan kiközösítésnek és rendeleteknek, sőt, állhatatosan kell prédikálniuk az Úr bíztatására: „Boldogok vagytok, ha üldöznek benneteket..." (Mt 5).62 A prágai egyetem elhatározta, hogy nem fogadja el Wicliff 45 tételének elítélését, hacsak a Szentírásból nem bizonyítják be téves voltukat.63 4. Húsz három okból „szólal fel": hogy Isten dicsérete egyre inkább ragyogjon bennünk, hogy a hazugságot elnyomva az igazság egyre jobban világítson, és hogy a legkeresztényebb ország uralkodója (hiszen az ő érdeme, hogy annyira megerősítette az országban az igaz hitet, hogy nem lehet igazi csehet találni, aki megátalkodott eretnek lenne) tisztelete egyre inkább tündököljön.64 Húsz ismét az elégetésre ítélt könyvek áttanulmányozása céljából rendelkezésre álló idő rövidségére hivatkozik, valamint arra, hogy Arisztotelész, de még Petrus Lombardus műveiben is lehet olyasmit találni, ami miatt azokat el kellene égetni.65 Húsz azzal sem tud egyetérteni, hogy az eretnek állításokkal együtt azt is elégessék, ami ortodox. Hiszen Isten nem így járt el Szodomával és Gomorrával (Tér 18), és az Úr nem ezt tanítja a búzáról és a konkolyról (Mt 13,24-30) 66 Akik a könyveket elégetik és ezzel zavart keltenek, bárcsak elolvasnák, mit mond Szent Ágoston, hogy ti. az eretnekek is a szentek javát szolgálják.67 Azon vádra, hogy a hit dolgában nem szabad a nyilvánosság előtt vitatkozni,68 Húsz azzal védekezik, hogy Jézus is vitatkozott a nyilvánosság előtt, s ugyanúgy az apostolok és a skolasztikus doktorok is. Ezt a vádat a Konstanzi Zsinaton is felhozták Húsz ellen. Ott azzal védekezett, hogy hallgatósága művelt emberekből állt.69 Ám maga Húsz is hangot adott egykor azon nézetének, hogy a bölcs ember, s különösen a keresztény és a pap, a következő hat dologra lesz tekintettel: hogy mit mond, és hol, kiről, kinek, hogyan és mikor.70 Erasmus és Luther között is heves ellentétet váltott ki a kérdés, szabad-e hit dolgá59 Érdekességként megjegyzendő, hogy Savonarola is elégettette Bocaccio műveit (vö. LECHLER 2,540). 60 HÚSZ I,CIX r. 61 Uo. cix V - ex V. 62 Uo.CXIIlr. 63 Uo.CXIr.köv. 64 CVr. 65 Uo.CVIIr. 66 Uo. CVI r. - A konkolyról szóló példabeszéd kapcsán Húsz a Krisztus születése utáni 7. vasárnap posztillájában is megemlíti Wicliff könyveinek elégetését (vö. JAN HÚS, Postila, Praha 1952, 72). 67 Uo. és v. 68 Uo.CVIIv. 69 Vö. Historia sanctissimi martyris Joannis Hus. Húsz I,XVI v. 70 De Antichristo. Sermo XIV. HÚSZ II,LXVI v. 129