Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)

2004 / 1-2. szám - Papp Miklós: Ki mint imádkozik, úgy is él

akarja váltogatni az életdöntéseit, ezért tud tisztábban válogatni a célok között. És tud töredékesen is meghalni. Az életdöntések lefordítása konkrét lépésekre imádságos megfontoltságban A mozaikkép az egyes mozaikokból épül fel. Az életdöntés olyan, mint egy előze­tes forv, az embernek bele kell nőnie, és konkrét lépésekkel kell megvalósítania. Az életdöntés soha sincs kezdettől teljesen kész, a választási aktus olyasmi, mint egy elő­leg: hogy az ember mit csinál belőle, az az egyén figyelmességére van bízva. Az élet­döntés meghozatala olyan, mint egy kezdeti gyújtás, impulzusának az ember enge­delmesen át kell, hogy engedje magát. Egy nyers vázlatot készítünk, a finom munka aztán az idő kérdése. Perichorézis, a gondolkodás fel-, és alászállása van munkában, és gondoskodik a dinamikus identitásról. Itt van a belépése a teremtő hűségnek: a hűség több, mint az egykori döntés külsődleges megtartása, a hűség valójában az élet­döntés megvalósításához teremtő légkör.21 A hűség dolga, hogy az életdöntés teljes gaz­dagságát felfedezze és lépésről lépésre hermeneutikusan lefordítsa. Az életdöntés olyan, mint egy munkahipotézis, amit egy életen át valósítunk meg. Állhatatos, fo­lyamatos kis munkákat kell teljesíteni, a kis lépések politikája visz előrébb minden síkon. A rendszeres imádságnak itt döntő szerepe van. Az életdöntések jó megvalósításá­hoz két fronton kell küzdeni: a belső motivációk és a külső konstellációk szintjén. Elsősorban az uraló motivációkat kell megvizsgálni. Ha a cselekvés csak követ­kezmény, a gondolkodás következménye, akkor az imádságnak elsősorban a gondol­kodást kell uralnia. Isten uralma a belső világ uralásában kezdődik, onnan terjed szét a világ­ra. A világ hatékony alakítása nem a politikában és az építkezésekben, nem a munkában és a tudományokban kezdődik, hanem a belső világ ápolásában. Az imádkozó tudja, hogy akkor van egészen a világnál, amikor imádkozik. És ekkor van egészen Istennél és önmagá­nál is. A döntés melletti egyéni magabiztosság ugyanakkor meg tud inogni, és olykor Isten is el tud tűnni.22 Magabiztosan és önelégülten senki sem ülhet életdöntésein. Az aggódó kérdés mindig az, hogy vajon nem ültem-e fel egy élethazugságnak s nem válok-e az életdöntésemben a magam első áldozatává.23 Tudattalanul akart vagy leg­alábbis hagyott önámítás van-e munkában, ami a maga bomlasztó erejét észrevétle­nül, de annál tartósabban gyakorolja? Az ilyen krízispillanatokban lélekjelenlétre, Lélekben és igazságban végzett imára van szükség, hogy a gondolatokat rendezzük, és úr maradjunk a saját házunkban, ne engedjük magunkat elúszni a bekövetkező 21 A hűség több, mint formális kitartás az egykori döntés mellett, nem lehet „szerződésjogi" kategóriákkal megragadni. KRAMER, H., Umuiderrufliche Entscheidungen im Leheti des Christen. Ihre moralantropologischen und moraltheologischen Voraussetzungen, Padernborn 1974, 31-67. Ebből a szempontból érdemes Bernhard Haring teológiáját újraolvasni, akinek egyik kulcsszava a teremtő hűség. HÁRING, B., Erei in Christus, Freiburg 1989,1., 90-91. 22 KERESZTES Szent János, A lélek sötét éjszakája, in: Keresztes Szent János művei, Győr 1995, II., 63-89. 23 DEMMER, K., Die Wahrheit leben. Theorie des Handelns, Freiburg 1991, 178-182, BAUMANN, K., Das Unbe- wusste in der Freiheit. Ethische Handlungstheorie im interdiszipliniiren Gesprdch, Róma 1996,345. 43

Next

/
Thumbnails
Contents