Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Ladocsi Gáspár: A Jézus Krisztus-jelenség a gnosztikus irodalomban
önkényes Márk-interpretáció, éppúgy, mint Iszokratészé, a szöveg/szövet újra- fejtését és újraszövését igényli; ezt az új- rafejtést, a fejtés elhalasztását, amitől mindig különbözni fog, el fog térni (difer- re) a másik, jelöli Derrida a „difference" szóval, amelynek legelterjedtebb magyar megfelelője az „elkülönböződés". Mind az iszokratészi betűk, mind a Márk-szö- veg újrafejtése és szövése mint penelopei feladat: tremendum. A halál mindig különbözni fog az élettől, halasztás és haladék csak a halálig lehetséges. (További irodalom: ORBÁN JOLÁN, Derrida írásfordulata, Jelenkor, Pécs 1994; Hart, K., Jacques Derrida. In: The Postmodern God. 159. Carlton, Victoria, Australia 20047 (1991'); Dionysius Halikarnassus, De antiquis oratoribus, ném. ford. Friedrich Schlegel. In: Attisches Museum. 1. köt. 3. fűz., 127.; Geel, H., Historia critica Sophistarum qui Socratis aetate Athéni floruerunt. Trajecti ad Rhenum, Trier 1823; PHI- LOSZTRATOSZ, Bioi szofisztón, 503-506.; James M. Robinson, Messiasgeheimnis und Geschichtsverstandnis. Kaiser, München 1989; Dóka Zoltán, Márk evangéliuma, Budapest 1996.) Rokay Zoltán LADOCSI GÁSPÁR A Jézus Krisztus-jelenség a gnosztikus irodalomban (Litteratura Patristica 1.) Jel Könyvkiadó, Budapest 2004,137 pp. Ladocsi Gáspár risinio-i címzetes püspök, az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke kedvelt előadója az egyháztörténelem, keresztény művészet, illetve művelődéstörténet körében szervezett tudományos szinpóziumoknak, gyűjteményes köteteknek. Sőt, a szakmai közönség mindig nagy figyelemmel fogadja azoknak a nehéz dogmatikai és dogmatörténeti kérdéseknek a letisztult elemzését, amelyeknek a Szerző eddigi cikkeinek jelentős részét szentelte. A jelen kötet eredetileg habilitációs dolgozatnak készült, mely 1983-ban került benyújtásra az akkori Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. Ladocsi professzor azóta alaposan átdolgozta a mű anyagát az elmúlt két évtized gnosztikus kutatás eredményeinek beépítésével. A könyv tíz nagyobb egységet ölel fel. A főtémákat a gnoszticizmus fogalmának és időszakának általános jellemzése vezeti be (15-31.). A gnózis hirdetése már II. századtól fogva megtalálható volt a korai egyház igehirdetésével párhuzamosan. A gnosztikus mesterek olyan misztikus tapasztalatról beszéltek, amely messze meghaladja az apostolok által kifejtett tanítás hitelét és választ ad a rossztól való megszabadulás kérdésére. A gnosz- tikusok számára ideális környezet volt tehát Jézus Krisztus megváltó művének a hirdetése, amelyhez kötődve sokkal erőteljesebben tudták kifejteni saját megváltástanukat. A szerző röviden összegzi a gnoszticizmus világát feltáró forrás- és teológiatörténeti kutatásokat, összevetve a filozófiatörténet és a vallástörténet legújabb eredményeivel (16-19). Ebből egyértelműen kitűnik számunkra, hogy a 197
