Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Rokay Zoltán: Jacques Derrida: Ami Iszokratész és a Márk-evangélium között van
Ami Iszokratész és a Márk-evangélium között van JACQUES DERRIDA 74 éves korában 2004. október 8-án egy párizsi kórházban pankreász-rákban meghalt Jacques Derrida. 1930-ban Algériában született katolizált zsidó értelmiségi családban. Tizenkilenc éves korában költözött át Párizsba. Élete végéig a francia École des Hautes és az észak-amerikai University California és a New York University állandó előadója volt. Több magyar hallgatója volt, több ízben járt Magyarországon. Művei folyamatosan jelennek meg magyar fordításban. Magyar fordítói és szakértői közül említést érdemel Boros János, Csordás Gábor, Gyimesi Tímea és Orbán Jolán. Derrida a „marcangoló ideológiakritika és a pozitivizmus által megbénított korban" lép fel (vö. Henning Ritter, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2004. 10. 11. Nr. 237. S. 29), minden „filozófiatörténeti előzmény" nélkül (noha Husserlre hivatkozik kezdetben). Minden könyve különálló, eredeti darab, inkább műalkotás, mint értekezés. A németek hálásak Derridának Heidegger új- raolvashatóságáért (vö. Ritter - H. Ludwig Ollig, Theodor W. Adorno im Spiegel neuer. Biographien. In: Stimmen dér Zeit 2004/ 67), akit a frankfurtiak kritikája igyekezett a nyilvánosság előtt lejáratni. Vállalkozása, amelyhez újra és újra hozzálát, a klasszikus metafizikával való megbirkózás, nyelvi megfigyelés, lingvisztikái eszközök segítségével. A „dekonstrukci- ót", amellyel Derrida „penelopei tevékenységét" (így Ritter) jellemezni szokás, s a Heidegger-féle destrukció folyamatos változatának tekinthető, nem lehet pragmatikusan megragadni. A szövet-szöveg (Text) fölfejtése és újraszövése ez. A „Platón patikája" (magyar ford. Pécs 1998: A disszemináció, 61. köv.) franciául először Tel Quel 32-33. számában jelent meg 1968-ban. Platón Phaidroszának interpretációját tartalmazza az írásbeliség és szóbelsiég, a vélemény és az igazság, Iszokratész és Platón (Szókratész) szem- beállításának szempontjából. Iszokratész a Szofisták elleni beszédében (ő maga is szofisták tanítványa volt) az írás, a betűk rögzítettségét hangsúlyozza a szavakkal szemben; a betűk mindig ugyanazt a jelentést őrzik, amint mindig ugyanazokat a betűket használjuk ugyanazokhoz a tárgyakhoz. Derrida rámutat, hogy Platón ellenséges magatartása az írással és Iszokratész álláspontjával szemben Platón felületes olvasásából származó következtetés. Platón meg akarja menteni az írást, s vele Derrida az írás játék-jellegét. 2002. november 23-26. között Torontóban az American Academy of Religion és a Society of Biblical Literature által rendezett konferencián a Mysterium tremendum és a halál ajándéka a Márk-evangéliumban címmel Derrida előadást tartott. Ebben kiemeli a kifinomult és kevésbé kifinomult kapcsolat jelenlétét a platóni és keresztény tradícióban. A halál, mint mysterium tremendum Derrida szerint sokszor felbukkan a Márk-evangéliumban. Számos rész tartalmaz elfojtott utalásokat, kaotikus elgondolásokat, de ezek az egész szöveget áthatják. A szöveg két kulcsa: a színeváltozás és az üres sír. Ami a keresztény terminológiában a dicsőségben testesül meg, az a platóniban a jóban. A halál titka Derrida szerint orgiasztikus és démoni. Úgy mutatkozik meg, mint ismeretlen, s úgy beszélünk róla, mint erkölcstelenségünk szükségszerű terhéről. Derrida szerint a márki szövegek számos kérdésre választ adnak. Az eredeti, sőt 196
