Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Egy orvos az etikáról, Istenről és a vallási türelemről
tusok vitájának, ismeri Bayle írásait a lelkiismeretről és az azok ellen irányuló reakciókat.36 37 Házigazdájánál, Veen orvosnál, aki maga is remonstráns, sőt Arminius unokájának férje, megismerkedik Philippe de Limborch-val, a hollandiai Goudában, 1689-ben, név nélkül megjelent Epistola de tolerantia című művét (az angol fordítás még ugyanabban az évben megjelent) neki szenteli. A címlapon ez olvasható: „Ad Clarissimum Virum T.A.R.P.T.O.L.A. scripta a P.A.P.I.O.L.A." A rejtjeleket csak Locke halála után fejtették meg: „Theologiae Apud Remonstrantes Professorem Tyrannidis Osorem Limburgium Amstelodamensem" (Az amszterdami Limborchnak, a remonstránsok teológiaprofesszorának, a tyrannisz gyűlölőjének); a másik „rebus" megfejtése: „Pacis Amico, Persecutionis Osore, Ioanne Lockio Anglo" (A béke barátjától, az üldözés gyűlölőjétől, az angol Locke Jánostól). Limborch beismerte, hogy ő a címzett, Locke egy, 1704. szeptember 15-én kelt végrendeletéhez csatolt függelékben beismeri, hogy ő a levél szer" • 37 zoje. Az értekezésben, Locke a lefőbb érvet a vallási türelemre nézve az emberi értelem természetéből vezeti le: „Mert hol van az az ember, aki cáfolhatatlan birtokában van az igazságnak, mindarról, amit vall és a hamis voltáról annak, amit elítél? Vagy meri-e valaki azt mondani, hogy alaposan megvizsgálta mind a maga véleményét, mind a többi emberét?"38 A levélben nem hangsúlyozza az ismeret kritikai vizsgálatának szükségességét. A kérdést politikai szempontból vizsgálja. A kérdés: Mi a polgári kormányzat illetékessége a vallás tárgyában, amennyiben egyházon szabad és önkéntes társulást értünk?39 Locke megállapítja, hogy senki sem hozhatja fel ürügyül az üldözésre és kegyetlenségre a keresztény állam iránt érzett gondosságát. Az üdvösség szükségességére nem lehet senkit kényszerrel rávezetni. Ezért ezt az állam senkire sem kényszerítheti rá. Azonban ennek a toleranciának is vannak határai - kivált, amikor intoleranciával találja szemben magát. Noha nem lehet előírni, hogy a polgárok csak azt az orvosságot fogyasszák, amely a Vatikánban, vagy a genfi patikában készült, a felsőbbségnek nem szabad tűrnie a személyek négy csoportját: 1. azokét, akik olyan dogmát vallanak, amely szemben áll és ellenkezik az emberi társadalommal, vagy azokkal a jó erkölcsökkel, amelyek szükségesek a polgári társadalom fenntartásához; 2. mindazokat, akik önmaguknak vallási alapon polgári ügyekben olyan kiváltságokat követelnek, amelyek másokat nem illetnek meg, s így ezekkel szemben türelmetlenséget követelnek az államtól; 3. mindazokat, akik olyan egyházhoz tartoznak, amely ipso facto megköveteli, hogy más uralkodó alattvalói legyenek (=katolikusok); 4. mivel Isten léte szigorúan bizonyítható és így minden erkölcs alapja, az állam nem tűrheti az ateistákat, mivel ezeket semmilyen eskü nem kötelezi, s nem is tartanak igényt vallási türelemre, mivel vallástalanok.40 36 Vö. Raymond Klibansky, in: Levél... 9. köv. 37 Uo. 16. 38 Vö. Értekezés, 11,277. köv. Vö. J. LOCKE, Tanulmány a vallási türelemről, (ford. Halasy Kun József, Stencil, Budapest 2003). 39 Vö. Klibansky, 26. 40 Vö. Levél... 107. köv. 171