Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Egy orvos az etikáról, Istenről és a vallási türelemről
A vallási türelem alapja, hogy minden ember, aki vallásosnak tartja magát, Istennek tetsző életet éljen, amely kizár minden türelmetlenséget és erőszakot. A politikai szempontból közömbös vallási kérdésekben a polgári hatalom nem dönthet, mert nem tartozik rá. Ám a vallásgyakorlás magában véve nem hitbeli, hanem gyakorlati kérdés, s a jó keresztényeknek azt kell tenniük, amit a hatalom képviselője mond. (Ennek az álláspontnak az volt a történelmi háttere, hogy egy presbiteriánussá lett anglikán templomból kidobták a karingeket, amelyeket azután az anglikánok visszacsempésztek.)41 9. Locke értékelése és hatása Mint láthattuk, Locke-nak nem voltak illúziói a ma is gyakran emlegetett toleranciát illetőleg. Noha bírálta, sőt tagadta a Descartes-féle velünk született ideákat, nem volt szkeptikus, relativista vagy agnosztikus. Isten megismerésének lehetőségét, sőt kötelező voltát szilárdan állította. így az erkölcsi elvekét is. Mások véleményének tiszteletben tartása, önmagunk vizsgálatából és tudatlanságunk beismeréséből kell, hogy származzon. Az igazságot együtt kell keresni: „Tudom, hogy létezik a hamissággal szembeállítható igazság, melyre rá lehet bukkanni, ha az emberek akarják, s melyet érdemes is keresni, mert nemcsak a legértékesebb, hanem a legkellemesebb dolog is a világon."42 Kant, aki 100 évvel később halt meg, úgy értékeli az orvos Locke teljesítményét, mint „az emberi értelem valamely fiziológusáét."43 Más helyen azt mondja: „a híres Locke-nak köszönhetjük, hogy megnyitotta az utat, amely az egyes megismeréstől az általános fogalmakhoz való felemelkedés felé vezet."44 Kant magáévá tette Locke szándékát, hogy felkutassa az emberi tudás eredetét, bizonyosságát és terjedelmét.45 Ám Kant, aki tudvalevőleg az empirizmust és a racionalizmust akarja egymással „kibékíteni", mindkettőt bírálva, Locke-ot is bírálja, miután ez csak fogalmakat képzett a tapasztalatból, s nem mutatta ki a tapasztalattól függő alapfogalmak érvényességét. Amivel Kant semmi esetre sem ért egyet, az Locke állítása, miszerint Isten létezését és a lélek halhatatlanságát épp oly evidensen be lehet bizonyítani, mint valamely matematikai tételt.46 Locke kontingenciából merített istenérve egyiknek bizonyult az „időálló" istenérvek közül, különösen a XX. század második felének katolikus teológiájában, amely oly szívesen veszi kiindulópontnak az emberi kontingencia tapasztalatát.47 Locke fiziológus hajlama megmutatkozott Szent Pál apostol leveleinek boncolgatásában is, amelyen élete végéig dolgozott.48 41 Vö. DUNN, 37. 42 DUNN, 105. 43 I. Kant, A tiszta ész kritikája, A. IX.; M. P. Thompson (Kiad.) John Locke und/and Immanuel Kant. Historische Rezeptíon und gegenwiirtige Relevanz. Duncker & Humblot 1991. 44 U0.A86. 45 Vö. LOCKE, Értekezés, 1,23. 46 Vö. uo. A 854. köv. 47 Utoljára WlSSMAHR BÉLA SJ, Filozófiai istentan, Távlatok. Bécs-Budapest-München 1996, 58. 48 Vö. DUNN, 84. valamint: Értekezés, 1,171, ahol Szent Pált ihletett filozófusnak nevezi. 172
