Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)

2004 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Egy orvos az etikáról, Istenről és a vallási türelemről

Teológia 2004. 3-4. szám

ROKAY ZOLTÁN

Egy orvos az etikáról, Istenről és a vallási türelemről

(John Locke fl704. X. 28.)

1. Locke élete és művei

Amíg Kant halálának 200. évfordulójáról, nem utolsó sorban a nagyszámú publikációnak köszönhetően, a széleskörű nyilvánosság is tudomást szerzett1 és a teológia is reflektált rá1 2, ugyanez nem mondható el John Locke halálának 300. évfordulójáról.

Locke 1632-ben született. A beltoni Westminster School-ban latint, görögöt, hébert és arabot tanult. 1652-ben az oxfordi Christ Church College-ban mindenekelőtt az éppen kibontakozó vegyészet és orvostudomány tanulásának szenteli magát.3 1660 után görögöt és retorikát tanít. A retorikáról később lesújtó véleménye van: „Szemmel látható, hogy az emberek mennyire szeretnek csalni és megcsalatni, amikor a retorikának, a tévedés és megtévesztés e hatalmas eszközének kinevezett professzorai vannak, azt nyilvánosan tanítják, és mindig nagy elismerésnek örvendeznek."4

1665/66-ban diplomáciai küldetést vállal Kleve-ben, titkárként, a brandenburgi választófejedelemnél. Visszatérve megismerkedik Shaftesbury-vel, aki őt támogatja, s aki révén megismerkedik a politika, pénzügy, közgazdaság és gyarmatosítás kérdéseivel,

1 A legérdekesebbnek tartom a Kant-év termékei közül a königsbergi filozófus életének elbeszélését 6 CD-n. Spiegel, 2004. Gelesen von Frank Arnold; R. SCHAEFFLER, Zum 200 Todestag von Immanuel Kant. Stimmen dér Zeit, 2/2004,86.

2 VLADIMÍR Kmec, I. Kant „Je dobre, ze nevieme, ale ze vieme, ie Boh je." Cirkevné Listy, Liptovsky Mikulás. 4/2004(CXXVIII)16; WERNER TRUTWIN, Das Evangélium vöm Reich der Vernunft. In: „Christ in dér Gegen- wart", 2004 (56) 6.45; 7.53; Locke-ról: HARALD SCHÖNDORF SJ, John Locke. Klassiker des empirischen und liberalen Denkens, In: Stimmen dér Zeit (129) 2004, 675.

3 Ezzel kapcsolatban 1. mindenek: KENNETH DEWHURST, John Locke, Physician and Philosopher: A Medical Biography. Welcome Historical Medical Library, London 1963; - Helvetius elégedett lehet Locke-kal, hiszen elméletét azon filozófusok tapasztalatára építi, akik orvosok voltak, s név szerint említi Galenust, Hippokratészt és Descartes-ot. (Vö. Dér Mensch eine Maschine. Leipzig 1909, 18 köv.) - Locke az értekezésben 1,397. elbeszéli egy páciens magatartását egykori operátorával szemben.

4 JOHN Locke, Értekezés az emberi értelemről. Ford. Dienes Valéria, Akadémia kiadó, Budapest 1979 (továbbiakban: Értekezés) 11,117 köv. A retorika aktualizálását illetőleg megemlítem: Chaim Perelmann nevét; SZARKA István, A retorika teológiai használatának lehetőségei. In: Lelkipásztor, 72. évf. 1997/1.6. valamint: Századvég Politikai Iskola hírlevele, 2004.

165