Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)

2004 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Egy orvos az etikáról, Istenről és a vallási türelemről

s aki nagymértékben befolyásolja Locke politikai nézeteinek alakulását. 1675-1679-ig Franciaországban tartózkodik, főleg asztmája miatt. (A franciaországi tartózkodás és Descartes álláspontja éppúgy befolyásolja empirista ismeretelméleteinek kialakulását, mint előtte Hobbes-ét, utána pedig Hume-ét).5 Visszatért Angliába, ahol az 1690-es évektől neves szerző lett, s különböző politikai kérdésekről vitatkozott. Mint mecénása, Shaftesbury, aki két ízben is megjárta a Towert, 1683-ban Locke is Hollandiába távozott. 1688-ban innen visszatérve 1704. X. 28-án halt meg.

Locke művei közül megemlítjük: Értekezés az emberi értelemről (Essay concerning Human Understanding) 1689-16906; Levél a vallási türelemről (Epistola de tolerantia) 16897; Két értekezés a kormányzatról (Two Treatises of Government) 16898; An Examination of P. Malebranche's Opinion of Seeing All Things in God9; The Reasonableness of Christianity 169510 11.

2. A MEGISMERÉS, A SZUBSZTANCIA,

A VELÜNK SZÜLETETT IDEÁK ÉS A LÉLEK KÉRDÉSE

Locke nemcsak amatőrként foglalkozott orvostudománnyal, amint ezt Descartes tette, hanem műtétek irányításához is értett.11 Descartes-tal ellentétben, akit az új orvostudomány a mennyiség felé irányított és szubsztanciatanát egybekapcsolta a velünk született ideák tanával12, addig Locke elvetette a velünk született ideákat13 és elkeseredett harcot vívott a szubsztancia ideája ellen, amelynek velünk született ideának kellene lennie, amelyről azonban senki sem tudja megmondani, hogy mi?14 Az Értekezés az emberi értelemről című írás első kiadását sokan elítélték, anélkül, hogy elolvasták volna. Ha ugyanis Locke-kal nem fogadjuk el a velünk született ideákat, akkor alig marad valami az Istenre, erkölcsre, lélekre vonatkozó ideákból.15

Mivel a szubsztancia ideája nem lehet meg bennük sem érzékelés, sem észlelődés útján, velünk született ideának kellene lennie. Ám azt kell tapasztalnunk, hogy épp a szubsztanciáról nincs világos ideánk (idea clara et distincta), amilyennek az idea illatának kellene lennie. Ebből Locke azt a következtetést vonja le, hogy a szubsztancia szóval nem jelölünk egyebet, mint „egy nem tudjuk minek" a bizonytalan feltételezését. A gondolkodó szubsztancia önmagában nem létezik, mert valóban nem lehetne

5 Vö. RICHARD tuck, Hobbes. Atlantisz 1993, 18. köv., főleg 41; David Hume, Értekezés az emberi természetről, Gondolat, Budapest 1976, ford. Bence György, 609. köv.; uo. Utószó: Ludassy Mária, 843. köv.

6 Magyar fordítás, 1.4. lábj.

7 Magyar ford. Halasy-Nagy József. Filozófiai írók tára Új folyam, XXXIV. Újra kiadva Akadémiai kiadó. Budapest 1982 (latin-magyar) Előszó: Raymond Klibansky.

8 Magyar ford. (In: JOHN DUNN, Locke. Atlantis, Budapest 1992, 11. old. „Második értekezés") Értekezés a polgári kormányzat eredetéről... Ford.: Endreffy Zoltán. Gondolat kiadó, Budapest 1986.

9 Nincs magyar fordítása.

10 Nincs magyar fordítása.

11 Vö. DUNN, 16.

12 Vö. JÖRG Splett, Technik-Ethos. In: Stimmen dér Zeit, 1.1986.29.

13 Vö. Értekezés 1,47. köv. 11,224. - Helvetius Locke fáradságának negyedét sem vette volna, hogy ez ellen az „agyrém" ellen küzdjön. (Vö. Helvetius 31)

14 Vö. Értekezés, 1,80;

15 Vö. Értekezés, 1,327 köv.

166