Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei
magyarázataival, továbbá ismertek voltak Euklides, Bradwardine matematikai és természettudományos művei. A szerzetesrendek közül ebben az időben a filozófia területén is elsősorban a domonkosok és ferencesek jeleskedtek. A XIV. század folyamán kiemelkedik közülük Boéthius ex Transylvania, aki Aristoteles kisebb lélektani műveit magyarázta.7 A főleg dominikánusok által művelt tomizmus fénykorát Mátyás király idejében érte el. O alapította 1480-ban Budán a domonkosrendiek egyetemi szintű főiskoláját (studium generale).8 A ferences rend teológusai inkább Szent Bonaventura és Duns Scotus filozófiai gondolatait részesítették előnybe.9 A legjelesebb ferences skolasztikus ebben az időben Temesvári Pelbárt (1435-1504), aki a krakkói egyetemen nyert képzést és nem csupán prédikációinak kiadásával szerzett nemzetközi hírnevet, hanem a teológia egész rendszerét feldolgozó műve („Aureum Sacrae Theologiae Rosarium", 1503-1508) Duns Scotus és Bonaventura filozófiája nyomán fejtegeti a kérdéseket. A skolasztikus gondolkodásmód és módszer úgy átjárta a korabeli magyar művelődést, hogy még Werbőczy István híres „Opus Tripartitum" (1517) c. törvény- könyvén is érződik ennek a hatása.10 11 Ám nemcsak a skolasztika, hanem már a XV. század első negyedében a nominalizmus is hatott Magyarországon egy, a papi rendet elhagyó és a bécsi egyetemen végzett, ismeretlen nevű dominikánus szerzetes személyében. A domonkos rend-történetírók szerint11, ez az általuk meg nem nevezett személy a keresztény hittitkokat gúny tárgyává tette és a nominalista racionalizmus szellemében azt hirdette, hogy az ész a saját erejéből is képes a mindenség egyetemes és végső okát megismerni.12 A reneszánsz eszméinek közeledését a XV. században az érsekújvári kódex egy részlete bizonyítja13, ahol a Jézus istenségét támadó pogány bölcsek Aristoteles tekintélyére hivatkoznak, míg Szent Katalin „Platón mester" bölcsességével cáfolja őket. Plafonnak Aristoteles fölé helyezése, valamint a csillagjóslás jelentőségének kiemelése itt már tipikus reneszánsz szellemet tükröz. 7 Boétiusnak, mind e kisebb művei, mind a világ örökkévalóságáról (De aeternitate mundi) szóló önálló műve elveszett. 8 Ma a budai várban, a Hilton szállodával egy épületegyüttest képező ún. Dominikánus-udvar őrzi romjaiban e híres főiskola maradványait. A studium generale az akkori legmagasabb szintű képesítést jelentő magiszteri fokozatot is adhatott. E főiskolát Mátyás király egyetemmé szándékozott fejleszteni, de halála és a török hódoltság ezt megakadályozta. A főiskolán híres külföldi tanárok is tanítottak, így a német Petrus Nigri, ki Budán írta főművét, a híres „Clipeus Thomistarum"-ot, amit magának Mátyás királynak ajánlott (1481). Szintén e budai főiskolán tanított Ulászló király udvari papja Nicolaus de Mirabilibus, aki vitáiban és értekezéseiben nagy filozófiai műveltségről tesz bizonyságot. 9 A ferences skolasztika hatását mutatja a valószínűleg latin eredetiből olaszra fordított „Spectrio déllé anime semplici" (Egyszerű lelkek tüköré) című aszketikus irat, melyet a hagyomány Árpádházi Szent Margitnak tulajdonít, s mely a lélek Istenhez jutásának fokozatait Szent Bonaventura „Itinerarium" című művének nyomán elemzi. 10 Werbőczy a jogfilozófia alapkérdéseiben Szent Ágoston, továbbá Szent Tamás nézeteit követi, s őket gyakran idézi. Az utóbbival egyetértésben vallja, hogy a természetjog, s végső forrásában az isteni törvény minden egyéb jog forrása, s hogy az ezzel ellenkező emberi törvénynek sem a nép megegyezése, sem a szokásjog nem kölcsönözhet érvényt. 11 Vö. NlEDER, Ferraris rendtörténet. 12 A domonkos rendtörténetírók szerint az ismeretlen kiugrott magyar szerzetes az inkvizíció előtt meghátrált és vezeklésre egy pálos kolostorba vonult vissza. 13 Ennek mása latin eredetiben sajnos már nem lelhető fel. 108
