Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Pentateuchus - vallástörténet - üdvtörténet
Teológia 2003. 3-4. szám RÓZSA HUBA Pentateuchus - vallástörténet - üdvtörténet* Status quaestionis A 19. század óta a Pentateuchus egyre inkább az ószövetségi biblikus kutatás előterébe került, és a mózesi könyvek kérdése (keletkezéstörténete, Izrael vallásában elfoglalt helye, stb.) ma is a szentírástudomány egyik legaktuálisabb témája. Az a tudományos kutatás, amely a történetkritika módszerének alkalmazásával a kánoni szöveget elemezve keres magyarázatot a Pentateuchus keletkezéstörténetére, más szóval a Pentateuchus-kritika, gyakran még a teológusok körében is értetlenséggel, sőt elutasítással találkozik. A kutatás kezdete óta elméletek sora látott napvilágot, évente bonyolult és a bibliai szöveg részletekbe menő elemzésével teli monográfiák, értekezések jelennek meg, amelyek elsősorban szakemberek szűk köréhez szólnak, és még a teológustól is alapos felkészülést és figyelmet igényelnek, hogy megértse miről is van szó bennük. Úgy tűnik, hogy a szakmunkák szinte kizárólag irodalomtörténeti szempontból foglalkoznak a mózesi könyvekkel, a biblikus teológia viszont háttérbe szorul. Mindez felveti azt a kérdést, hogy a Pentateuchus-kritika mennyiben járul hozzá a bibliai kinyilatkoztatás, Isten Izrael népének adott üzenete, valamint az üdvtörténet megismeréséhez és megértéséhez. A mózesi könyvekben lecsapódott bibliai hagyomány elválaszthatatlan kapcsolatban áll Izrael történelmével és hitével, amelyet egyúttal képvisel is. Ezért a Pentateuchus keletkezésének feltárása a hátterében álló történeti és vallási folyamatok megismeréséhez vezet. Ezt a felismerést átfogóan először J. Well- hausen fogalmazta meg maradandó érvénnyel, még ha elméletének következtetései negatívan is értékelik Izrael vallástörténetének a Pentateuchus keletkezéstörténetében tükröződő folyamatát. Értekezésünkben a Pentateuchus-kritika egyes állomásainak bemutatásával azt akarjuk bemutatni, hogy a mózesi könyvek keletkezéstörténetére vonatkozó elméletek és modellek, mennyiben módosítják vagy értékelik újra a bibliai Izrael vallás- és üdvtörténetére vonatkozó látásmódunkat. Mindez összességében azt is igazolni törekszik, hogy a Pentateuchus-kutatás nem csupán egy kis szaktudományos kör érdeklődését * A tanulmány az OTKA TO 32767 számú kutatási támogatásával jött létre. 1.47