Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Rendszerelmélet - ember - vallás
Az ún. „újkonzervatívok" felróják a rendszerelméletnek, hogy nehezen érthető és magas szinten mozog43, s ezért le kellene fordítani, „hogy a tömeg is megértse."44 Ez azonban helytelen: a politikai harcban először is műveltnek kell lenni45 Az igazi, ma már a gondolkodás klasszikusainak megnyilvánulásai közé sorolható kontroverzió Luhmann és Habermas között zajlott le 46 Günther Henning 11 pontban foglalja össze Habermas ellenvetéseit a rendszerelmé- let/Luhmann ellen. Ezek közül legsúlyosabb, és Habermas-ra legjellemzőbb: „1.) A rendszerelmélet legitimálhatja a megalapozatlan hatalmat. 2.) Luhmann kimutatja, hogy minden gyakorlati kérdést a technokrácia kérdéseként kezelhetünk... 6.) Luhmann legitimál olyan intézményeket, amelyekben a hatalom elegendő ahhoz, hogy döntéseket kötelezővé tegyen. 7.) Luhmann igazolja, hogy az igazságot megéljük, tehát nem reflexió által hozzuk létre. Ezért Luhmann 'ellenfelvilágosító' (Gegenaufklárer)."47 Walter Reese-Scháfer: Niklas Luhmann zűr Einfürung48 c. Junius-monográfiájában 11 oldalt szentel ennek a kontroverziónak a „Die Frankfurt Bielefeld-Differenz: Habermas contra Luhmann"-fejezetben. Mottóként Luhmann nyilatkozatát olvashatjuk: „Voltaképpen nem sokat nyerek Habermas olvasásával, ami pedig egy jó kontroverziónál szükséges lenne."49 A kontroverzió lényegét a már említett rendszerstabilizálás vádja mellett ismét az ember, mint a társadalmi rendszeren kívül álló rendszer50, a nyelv és ér- telmesség viszonyának kérdése51, valamint az „autopoiesis" kérdése alkotja. Luhmann viszont felrója a frankfurti iskolának, hogy a realitás helyett inkább a szövegekkel foglalkoznak52, s a kritikus szociológia elért a végéhez, mivel a kérdés nem önállótlanság- ból való emancipáció, hanem az élés és túlélés.53 Mint láthattuk, a rendszerelmélet annak idején, mint német nyelvterületen általában lenni szokott, nagy port vert föl, amit Luhmann sztoikus nyugalommal kísért, beépítve az ellenvéleményeket rendszerébe, vagy rendszeren kívüli rendszernek minősítve azokat. Ha szociológusok, etikusok, filozófusok hozzászóltak a vitához, miután Luhmann a vallás rendszerét is megkísérelte saját rendszerelmélete szempontjából elemezni, szabadjon ezt álláspontja rövid ismertetése után a teológus perspektívájából is értékelni. 43 Vö. Günther 7X2. 44 Uo. 45 Uo. 46 Vö. Reese 133. köv. 47 Günther 702. 48 A bibliográfiai adatokat lásd 4. lábjegyzet alatt. 49 Vö. Reese 133. 50 Vö.uo. 136. 51 Uo. 137. 52 Uo. 142. 53 Uo. - további ellenvetések: Lex 92. köv. 134
