Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Rendszerelmélet - ember - vallás
III. Rendszerelmélet és vallás 1. A vallás a korai rendszerelméletben Luhmann a 2000-ben megjelent Die Religion der Gesellschaftot megelőzően is foglalkozott a vallás „jelenségével''. A megelőző megközelítéseket Luhmann elégtelennek találja (például: a vallás funkciója a társadalom stabilizálása - miután a vallás ennek ellenkezőjére is képes). Miután korábbi funkcióit elveszítette, s nem ugorhat be más funkciók helyett (például nem biztosít az infláció, sem egy nemkívánatos kormány ellen), ezért a társadalomban gyökerező multifunkcionális létesítménynek kell tekinteni.54 A vallás kozmológiai rögzítését megbontotta az asztronómia fejlődése, az erkölcshöz való kapcsolódása viszont, ha nem is sértetlenül, mind a mai napig fennáll.55 „A modern előtti fejlett vallásokban (Hochreligion) a vallás feladata mindenekelőtt az volt, hogy kitermelje az erkölcsi sémát. Ez tekinthető úgyszólván funkciója legtalálóbb körülírásának."56 A 17. század vége felé azonban az erkölcs önálló terület lesz, amely fenntartja magának a lehetőséget, hogy a vallásról is ítéletet mondjon. A 18. században a pokoltól való félelem helyét átveszi a nevetségestől való félelem, s annak paradoxonja, hogy a rossz szándéknak jó következményei, s fordítva, a jó szándéknak rossz következményei lehetnek, leblokkolja a morált, vagy pedig át kell azt utalni a szociális tudományok hatáskörébe.57 - Miután a papok újabban csak az üdvösségről beszélnek, de a kárhozatról nem, így a mennyország és pokol séma sem jön számításba a vallás kódolása szempontjából, ami mint bináris kódolás szükséges ahhoz, hogy a vallás sikeres funkció-rendszer legyen. Egyébként is minden kódnak mentesnek kell lennie minden erkölcsi minősítéstől. A pozitív-negatív páros nem azonos a jó-rossz párossal. Kimutathat-e a vallás ilyen bináris kódolását, és kódolhatja-e önmagát erkölcsmentesen? Erkölcsmentes kód (moralfreie Codes) helyett Luhmann az immanencia-transzcendencia sémát javasolja. „E szerint immanens minden, amit a világ, amint van, a világon belüli megfigyelés számára nyújt, ...transzcendens ugyanaz - másként nézve. A transzcendencia immanens képzete világon kívüli viszonyulási ponttal operál. Úgy bánik a világgal, ahogyan kívülről lehetne bánni."58 A vallás funkciójának minden antropológiai megalapozása kudarcot vall annak következtében, hogy születhetünk, élhetünk és meghalhatunk vallás nélkül. „Sem az élet értelmének szüksége, sem a vigasz szüksége nem tartják életben a vallást."59 Ez abból származik, hogy a vallástalan élet empirikus tény. És ha a vallás azt állítja, hogy mindez az Isten által teremtett világban történik, úgy ezt is ignorálhatjuk. Egyébként, 54 Vö. Reese 97, főleg a Soziologische Aufklarung, I-VI. Opladen 1970-95. 55 Uo. 56 Uo. 57 Uo. 58 Uo. 98. 59 Uo. 99. 135
