Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: Lelkiismeret - jog - törvény
java, mely általában csekélyebb ok, mint a mentesítő ok, s ezért van az illetékes hatóság megítélésére bízva a felmentés engedélyezésének eldöntése. A hatályos jog szerint a megyéspüspöknek óriási felmentési hatalom van a kezében, mivel minden tisztán egyházi törvény alól felmenthet, kivéve a Szentszéknek fenntartótokat, és a bűntető és eljárásjogi törvényeket. Ezek alól a pápa, a Szentszék adhat felmentést. Isteni jogú törvények alól természetesen nincs felmentés, ám mentesülhet valaki alóluk, ha vétlen módon nem ismeri őket. Pl. sohasem hallott Krisztusról, azt sem tudhatja, hogy az egyház tételes isteni jogon létezik. Ugyancsak nem adható felmentés a jogcselekmények és jogintézmények lényegi elemeit képező tényezők alól. Pl. házassági beleegyezés, a pap, plébánosság alóli felmentése, házassági akadályok, kispap szemináriumi elhelyezése felkészülése végett, zsolozsma kötelezettség alól, pl. ha nem lát, ágyban fekvő beteg. A kiváltság: Ez nem a hívek alapvető egyenlőségével ellentétes jogi helyzetek kreálásának forrása, hanem olyan jogintézmény, mely a közjót, a lelkek javát szolgálja. A törvény ugyanis az adott körülmények között megvalósíthatatlan és ezek a sajátos körülmények stabilak, tehát emberi számítás szerint aligha változnak jelentősen belátható időn belül. A stabil jogi normára viszont szükség van. Ilyenkor az érintettek a törvényhozótól új törvény kiadását kérik, mely ugyanazt a szituációt másképp rendezi, mint a más rá vonatkozó törvény (ius singulare, lex privata). Nem egyedi esetről van szó. Ez gyakorlatilag felfogható úgy is, mint állandó felmentés a törvény alól. Ide tartoznak Szentszék és államok, vagy más nemzetközi jogalanyokkal kötött megállapodások is, ezek a Törvénykönyvtől eltérő módon is intézkedhetnek, mivel a konkrét helyzetre illeszkednek. Pl. prímási kiváltság, kegyhelyek különleges gyóntatási, búcsúelnyerési jogokkal rendelkeznek. Leiratok, melyek kegyet tartalmaznak. A felmentés, a privilégium is kegy. Kegyintézkedésnek az olyan végrehajtói (kivétel kiváltság) intézkedéseket nevezzük, melyek az objektív jogot nem változtatják meg, ám az elnyerő jogállását kedvezően befolyásolják és erre senkinek sincs jogigénye. Pl. lemondás elfogadása, tanulmányút engedélyezése, exkardináció engedélyezése, hivatal elnyerése, házasság gyökeres orvoslása, klerikusi állapot elvesztése. Nincs ítélt dolog, személyek állapotáról folyó perekben. Ez azt jelenti, hogy még ha végrehajthatóvá vált is a korábbi ítélet, de utána komoly bizonyítékok kerültek elő, az ügy ismét tárgyalható. Eredeti állapot visszaállítása annak érdekében, nehogy igazságtalan ítélet szülessék. Perek elkerülése peregyezséggel és választott bíróság lehetőségével. A vétkes feddése büntetéskiszabás helyett. Az egyházi hatóság, a jogrend megszentelő feladatát végzi akkor is, ha indokolt esetben büntet. A beszámíthatóságot enyhítő körülmények terjedelmes listája. Büntető ügyekben az analógia elvének kizárása. Kevésbé szigorú törvény alkalmazása büntetés kiszabásakor. Disszimuláció: Ez a szemet hunyás lehetősége a törvény végrehajtója részéről. Azt jelenti, hogy a hatóság tudja azt, hogy valamely törvénnyel ellentétes gyakorlatot követnek, de a botrány elkerülése, vagy a becsületvesztés veszélyének elkerülése végett úgy tesz, mint aki nem ismeri a törvénysértő szituációt. Supplet Ecclesia elv lehetősége: Ez is lelkek üdvét szolgálja azzal, hogy ha valamely személynek az adott helyzetben nincs kellő végrehajtói hatalma, vagy szentség kiszolgál127