Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: Lelkiismeret - jog - törvény
Léteznek olyan előírások, melyek az illetékes hatóság megítélésére bíznak valamit. Pl. ki a neofita, s ezen ítélettől függően vagy beáll valamely tényállás, vagy nem, vagy a jelölt alkalmas-e a papságra. Ha a püspök azt mondaná, miután minden információt beszerzett és és egy egész éjszakát a kápolnájában virrasztás segítségével megfontolt, hogy fiam nem vagy alkalmas a papi feladatok vállalására, ez üdvös döntés mind az illető jelölt, mind az egyház számára. A kánoni törvények jelentős része ún. lex imperfecta, vagyis megsértése nem von maga után büntető szankciót. A kötelezettség fennáll, de nincs a jog fórumán büntetés. Pl. valaki nem tett eleget évi gyónási kötelezettségének súlyos bűne tudata ellenére. Súlyos nehézség (grave incommodum) és a lehetetlenség esete: Ha az adott körülmények között nagyon terhessé válik a törvény megtartása, akkor nem kötelez. Pl. szigorú böjt megtartása cukorbetegnek, akinek naponta több mint háromszor kell ételt magához vennie; házasságkötés rendkívüli formában; valaki olyan kimerült a munkától, hogy alig van ereje felkelni, vasárnap lévén nem megy misére. A lehetetlenség lehet fizikai, vagy erkölcsi: pl. a papokat a környéken mind bebörtönözték, a hívek nem tudnak misét hallgatni (fizikai); valaki betegágyban van, gyónni szeretne, de a szobában mindig tartózkodik harmadik személy is, aki ha megismerné az illető bűneit, abból súlyos lelki kára lenne neki, vagy a közösségnek, így az illető mentesül a bűnök nem és szám szerinti bevallási kötelezettsége alól (erkölcsi); egészen extrém helyzetben minden tisztán egyházi törvény kötelező ereje felfüggesztődik. Pl. atomcsapás idején egy jegyespár bent reked egy lakásban, s nincs senki a közelben, házasságot szeretnének kötni, ha kimondják egymásnak kölcsönösen ilyen szándékukat, létrejön teljes legitim módon a házasságuk. Törvényrontó jogszokás bevezetése: Egy közösség, melynek törvény adható, pl. egyházmegye, ismerve a törvényt, azt az adott körülmények között ésszerűtlennek találja és nem akar érvényt szerezni neki, sőt, vele ellentétes normát kíván bevezetni. Ez a szándék jogot keletkeztetővé válik, ha a törvényhozó kifejezetten nem vetette el ilyen jogszokás bevezetését, valamint ha az új szoká it nem találta ésszerűtlennek. Pl. egy egyházmegye hívei élén a püspökkel olyan jogszokást kívánnak bevezetni, hogy nem ke- reszteltetik meg a gyermekeket, azzal indokolva szándékukat, hogy hívő megkereszteltekre és nem hitetlen megkereszteltekre van szükség, vagy ha a püspök úgy látja, hogy a papságra készülők a minimális kánoni életkor elérésekor még nem kellően érettek a szolgálatra, feljebb emeli a szentelési korhatárt. Eltűrés: bizonyos, a törvénnyel ellentétes szokás eltűrése, pl. évszázados, vagy emberemlékezetet meghaladó törvényrontó jogszokások eltűrése az ordinárius megítélésére bízva. Ha eltűri, akkor a törvény marad, de az érintettek gyakorlatilag mentesülnek a kötelezettség alól. A kifogás joga (remonstratio), ha valaki sérelmesnek érzi a felsőbb hatóság intézkedését, kérheti vagy magát a kibocsátót, hogy változtassa meg döntését, vagy annak hierarchikus elöljárójánál felfolyamodással élhet. Pl. plébános elmozdítása akarata ellenére. Természetesen ilyenkor indokolni kell és az időhatárokat betartani. Vagy valamely hivatal adományozása. Természetesen a hatóság minden döntés meghozatala előtt köteles a szükséges és elégséges információkat beszerezni, ha szükséges tanácsot kérni, akiket a döntés érint, velük előzetesen egyeztetni. Pl. hova helyez egy fiatal papot. A felmentés: A tisztán egyházi törvény részleges esetre való felfüggesztése a legalább végrehajtó hatalommal rendelkező hatóság részéről, melynek oka a hívek lelki 126 =
