Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia az évközi idő áldozás utáni könyörgéseiben
communio (közösség) 2 remédium (orvosság, gyógyulás) 1 mensa (asztal) 1 alimenta (táplálék) 1 pabulum (táplálék) 1 b. Az elemzésből látjuk, hogy az Egyház ősi hagyományát51 követve legtöbbször a szentség és a misztérium szó szerepel. A szentség (sacramentum) az a szó, amely önmagában összefoglalja az áldozás összes kegyelmi hatását. E szentség által, a szentáldozásban „megváltásunk kegyelmét" elnyerhetjük (vö.: évk. 25. vas.): Az Eucharisztia biblikus-teológiai értelemben vett misztérium, vagyis olyan valóság, amelyben érzékelhető, látható formában akar találkozni velünk a megdicsőült Krisztus. A misztérium szó, illetve fogalom elemzésénél feltétlenül a latin szöveget kell használnunk, mert a misekönyv magyar fordításában e szavak eredeti teológiai értelmét a fordítók nem tudták megfelelően visszaadni.52 Magyarra a „titok" szóval szoktuk fordítani. De mivel a -„titok" szó félreérthető és néha félrevezető is, gyakran mindjárt a konkrét jelentéssel fordítják a misztériumot, ahogyan a tartalom és szövegösszefüggés szerint legjobban odaillik: a szentmisének, szentségnek, ünnepnek, stb. A misztérium szó ugyanis egyáltalán nem hétköznapi értelemben vett titkot jelent, és nem ismeretelméleti értelemben vett titkot, vagyis olyan dolgot, amit nem lehet megérteni és felfogni. A misztérium-teológia53 megtanít bennünket arra, hogy a misztérium (titok) szónak a bibliában sokkal gazdagabb és mélyebb értelme van. A szentpáli misztérium-teológia alapján állítjuk, hogy a szentmise liturgiájában arról a titokról (müszterion) van szó, „amely kezdettől fogva el volt rejtve a mindent teremtő Istenben", „amit Isten Urunkban, Jézus Krisztusban valósított meg", és most mindez az Egyház által lesz elérhetővé számunkra (vö. Ef 3, 8-12). Többször szerepel a „munus" főnév is, de ennek a latin szónak többféle jelentése is van már klasszikus latinban, és főként a szentmise liturgikus szövegeiben.54 Jelent egyszerűen valamilyen konkrét szolgálatot, illetve hivatalt is, de a szentmise szövegeiben elsősorban adományt, áldozati adományt és ajándékot. A szentmise lakoma jellegét kifejező főnévvel (kenyér, táplálék, asztal stb.) elég ritkán találkozunk a szövegekben. Ennek az a magyarázata, hogy a könyörgések nagy része a régi szakramentáriumokból való, tehát nem új megfogalmazású.55 Az áldozást latinosán56 kommuniónak (vö. communió) szoktuk nevezni. Nagyon helyénvaló ennek a szónak a használata, mert önmagában képes kifejezni, hogy az ál51 Vö.: COLESS, G., Mysterium - Sacramentum in the Sacramentarium Veronense (Doctoral Dissertation for Athenaem Anselmianum), Roma, 1967. 52 Vö.: LŐRINCZ I., Az új Magyar Misekönyv könyörgései, in Teológia 1970/3,191-192. 53 Vö.: CSANÁD B., Misztérium és megújulás (Hittud. Akadémia Jegyzete), Budapest 1970,87-112. 54 Vö.: Kirchenlateinisches Wörterbuch, Limburg 1926; lásd még CASEL, O.: Leiturgia - Munus, in Oriens Christianus 3 (1932) 289-302. 55 Vö.: DUMAS, A., Les sources du nuoveau Missel Romam, in Notitiae 7 (1971) 37-42; 74-77; 94-95; 134-136; 276-280; DUMAS, A., Le orazioni del Messale. Criteri di scelta e di composizione, in Rivista liturgica 58 (1971) 92-102. ELLENBRACHT M., Remarks on the Vocabulary of the Ancient Orations in the Missale Romanum (=Latinitas Christiana, 18), Nijmegen, 1963. 56 Vö. a magyartól eltérően az idegen nyelvek mindig csak communiónak nevezik a szentáldozást, vö. pl. németül: Kommunion, angolul: communion, stb. 19
