Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia az évközi idő áldozás utáni könyörgéseiben
dozás nemcsak azt jelenti, hogy magunkhoz vesszük „a szentségi eledelt"57, bár a szentáldozatban való részesedésnek, a szentmisének mint lakomának ez is lényeges része. A communio (a szentáldozás) nem csupán a szentmise egy része, hanem az Eucharisztia egyik fontos következménye. A latin szótár szerint a szó első jelentése: közösség. Az Eucharisztia létrehozza és tökéletesíti a feltámadt és megdicsőült Jézus Krisztussal, valamint a keresztény testvéreinkkel való közösséget. A létrejött kommunió egyúttal kommunikáció is a jelenlévők között (Isten-ember, keresztény-keresztény). A kommunió és a kommunikáció abban is megmutatkozik, hogy közösen részesedünk és osztozunk az eucharisztikus lakoma lelki javaiban. A. Schöckel szerint már az Eucharisztia ószövetségi előképeinél is megtalálható a szentáldozásnak ez az aspektusa.58 Sajnálatos módon az áldozás utáni könyörgésekben csak kétszer fordul elő a communio szó (11., 19. vas.) de ha a könyörgések egészét nézzük, látjuk, hogy ezekben az imádságokban bőségben vannak olyan gondolatok, amelyek a kommunió és az egyesülés gondolatára emlékeztetnek bennünket. Az ötödik és második vasárnap explicit módon igazolja állításunkat: „Istenünk, te egy kenyérből adtál ennünk, és egy kehelyből adtál innunk. Segíts, hogy egyek legyünk Krisztusban, és örömmel munkálkodjunk az egész világ üdvösségéért" (5. vas.) „Istenünk, áraszd szívünkbe szereteted Szendéikét, hogy minket, akiket egyazon mennyei kenyérrel tápláltál, egyazon szeretet kapcsoljon össze." 4. A POSTCOMMUNIO EUCHARISZTIKUS VONATKOZÁSÚ JELZŐI a. A melléknevek előfordulása gyakoriságuk szerint: caelestis 10 sacra 4 divina 3 sacrosanctum 1 medicinalis 1 tantus 1 pretiosus 1 salutaris 1 b. Figyelemre méltó, hogy az Eucharisztiára vonatkozó alapfogalmak, ill. főnevek mellett nem sok jelző szerepel. Ez a latin nyelv és római liturgia természetéből következik. Legtöbbször, feltűnően sokszor csak a „mennyei" (caelestis) jelzővel találkozunk. Míg a felajánlási könyörgésekben csak egyetlenegyszer találkozunk vele, az áldozás utáni könyörgésekben 10-szer fordul elő. Különböző főnevekkel együtt fordul elő: pane (2. vas.), mensa (22. vas.), sacramentum (23., 31. vas.), donum (24. vas.), rés (29. vas.). Minden vallásban megtalálható ez a kifejezés, mellyel a földinek és a profánnak az ellenté57 A magyar fordítás sajnálatos módon nem tudja visszaadni a communio szó gazdag jelentését. A „szent lakoma" (11. vas.) és „szentségi eledel" (19. vas.) nem azonos a communio fogalmával. 58 Vö.: SCHÖCKEL, A., Az Enkarisztia. Biblikus elmélkedések, Agapé, Szeged, 2000,107-119. 20