Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet és az ókori Kelet irodalmi hagyománya
Gilgames-eposz XI. tábláján található változat, továbbá a vízözön Berossos (Kr. e. 280 körül) Babiloniaka című munkájában. Az elbeszélések közös alapmotívuma az, hogy az istenek elhatározzák az emberiség vízözönnel történő megsemmisítését, egy ember azonban mégis megmenekül az áradatból. Az Atrahaszísz eposz46 elbeszélése szerint az istenek két csoportjának ellentéte az ember teremtéséhez vezetett, azzal a céllal, hogy dolgozzon az isteneknek Babilóniában a csatornarendszer építésénél (I. tábla)47. Az emberek mértéken felüli megsokasodása és hangos tevékenysége (huburum) zavarta az égiek nyugalmát (I. tábla 352. versétől kezdődően), és az isteneket kemény rendszabályokra indította. Három lépésben bekövetkező, egyre súlyosabb csapások után végül elhatározzák, hogy a mindent elpusztító vízözönnel sújtják az embereket (II. tábla)48. Atrahaszísz azonban az egyik istennek, Enkinek segítségével megmenekül. A vízözön után az istenek az embert újra teremtik, de olyan módon, hogy megakadályozzák túlzott megszaporodását és az istenek és az ember között új ellentét kialakulását (III. tábla)49. A nagyközönség előtt legismertebb, és a bibliai történethez leginkább közel áll a Gilgames-eposz vízözön elbeszélése (XI. tábla)50, amely nem eredeti része az eposznak, hanem szerzője minden valószínűséggel az Atrahaszísz-eposzból vette át művébe. A Gilgames- eposz annyiban újít a többi vízözön-elbeszéléshez (pl. Atrahaszísz eposzhoz) viszonyítva, hogy a vízözön hőse az eseményt mint szemtanú ő maga írja le, a pusztító áradatra az isteneknek nincs indokuk, s végül a túlélő Utnapistim a halhatatlanságban részesül. A vízözön történetét tehát maga Utnapistim. A pusztító vízáradatból megmenekült ember beszéli el a halhatatlanságot kereső Gilgamesnek. Eszerint az istenek tanácsában eldöntik, hogy az emberiséget özönvízzel elpusztítják. Ea isten, aki ezzel a döntéssel nem ért egyet, titkos tanácsot ad Utnapistimnek, hogy építsen hajót: „Siruppak férfid, te jámbor! Ubar-tutu bölcs fia! Bontsd le az ékes házat, melyben annyi sok öröm és gond vala részed; bontsd le a házat mindenestül, építs erős hajót helyette; bordája, árboca megálljon, még ha ég és föld összedől is! Építs hajót s vesd meg ezentúl - hiszen amúgyis elhagyod majd - vesd meg a birtoklás hatalmát, amely odakötöz javaidhoz, vesd meg a házat, kertet, földet, ezt a múlandó gazdagságot 46 Az akkád Atrahaszísz eposz a Kr. e. 2. évezred elején, az óbabiloni korban keletkezett irodalmi mű, amely nevét főhőséről, Atrahaszíszról (az akkád név jelentése „a bölcsességben kiemelkedő") kapta. Az eposz teogóniát nem tartalmaz. - Az Atrahaszísz eposz szövegének nincs magyar fordítása. Az eposz anyagának feldolgozását bevezetővel és kommentárral ellátott szöveggel LAMBERT, W. G. és MILLARD, A. R. jelentette meg, The Babilonion Story of the Flood, Oxford 1969. el. A szöveg újabb feldolgozását, von SÓDÉN, W. bevezetővel és megjegyzésekkel ellátott német nyelvű fordítását lásd TUAT III, 612-645. old. A szövegre ez utóbbi fordításban hivatkozunk. « Von SÓDÉN., TUAT III, 618-629. old. « Von SÓDÉN., TUAT III, 629-636. old. « Von SÓDÉN., TUAT III, 637-645. old. 50 Szövegét, magyar nyelvű fordítását, bevezetéssel a szakirodalom felsorolásával és a szöveghez fűzött magyarázatokkal lásd RÁKOS S. - KOMORÓCZY G., Agyagtáblák üzenete, 88-166. 316-329. old. A 12 táblás szövegét SANDARS, N. K. angol fordításában hosszú bevezetővel lásd The Epic of Gilgamesh, London 1972. Az eposz szövegének ókori változatait ill. töredékeit bevezetőkkel és HECKER, K. német nyelvű fordításában megjegyzésekkel ellátva lásd TUAT III. 646-744. old. A 12 táblás Gilgames eposz szövegét ugyanitt TUAT III, 671-744. old. 93
