Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet és az ókori Kelet irodalmi hagyománya
Az egyiptomi világ és eredetmagyarázat Ezek után térjünk át az egyiptomi kultúrkör irodalmi emlékeire. Mint már említettük, a világ eredetére vonatkozó egyiptomi elképzeléseket, a Memphiszi teológián kívül, a ránk maradt irodalmi anyagban található szétszórt utalásokból kell összegezni. Bár az egyes utalások sokszor ellentmondóak és nem teljesen harmonizálhatóak, mégis levezethető belőlük összefüggő szisztéma. Az egyiptológia három szisztémát állapít meg a teremtéstan tekintetében: a héliopoliszi, a hermopoliszi teremtéstan és a Memphiszi teológia10 11 12 13 14 * * * * * 20. Az egyiptomi teremtésmítoszok közös vonása, hogy a világ létezése előtt az őskáosz, azaz az ősvíz vagy őstenger, egyiptomi nevén Nun volt, amelyben benne rejlett minden későbbi létező csírája, az isteneké is. A héliopoliszi naptemplom papságának eredetmagyarázata a legősibb. Eszerint a teremtés előtti ősvízben rejlett Atum a préexistens isten, mindennek az eredete, aki magát is teremtette. Nevének jelentése egyszerre „nem lenni" és „minden lenni", „minden a nem-lét állapotában"11 Atumból ered az az istencsoport, amelyet Atummal együtt a héliopoliszi isteni kilencségnek neveznek (Su-Tefnut, Geb-Nut, Ozirisz, Izisz-Széth, Nephtüsz): négy egymással rokon pár, a kozmikus rend négy fokozata - a levegő és víz, a föld és ég - a közös ős uralma alatt. Létrejöttük a világ teremtését is ábrázolja, amely lényegében világos választóvonal a korábbi káosz és a jelen világban érvényesülő rend között12. Egy másik teremtésmítoszban, amelyet Hermopolisz papságának tulajdonítanak, teremtés előtti állapotot, vagyis a rendezetlen őskáoszt négy istenpár személyesíti meg: Sötétség (Kuk-Kauket), Ősóceán (Nun-Naunet), Végtelenség=a végtelen ősformátlan- ság (Huh-Hauhet), Elrejtettség=a káosz kifürkészhetetlensége (Amun-Amaunet). Megfigyelhető, hogy az ősóceán a rendezetlen káoszállapotnak csak egyik alkotója, amellyel a másik három pár egyenrangú13. A bemutatott eredetmítoszokkal szemben merőben új vonásokkal rendelkezik az ún. Memphiszi Teológia'14, amely az istenek keletkezéséről és a teremtésről alkotott hélio10 Az egyiptomi kozmológia és teremtésmítoszok részletes ismertetését lásd BAUKS, M, Die Welt am An- fang, 147-206. old., rövidebb összefoglalását lásd FRANKOFORX H. szerk., Alter Orient-Mythos und Wir- klichkeit, 58-70. old., KÁKOSY, L., Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Budapest, 1998, 368-372. old. 11 ASSMANN, ]., Ágypten. Theologie und Frömmigkeit einer frühen Hochkultur, UB 366, Stuttgart 1991, 145. old. 12 A heliopoliszi eredetmagyarázat ismertetését lásd ASSMANN, Ágypten. Theologie und Frömmigkeit einer frühen Hochkultur, (UB 366), Stuttgart, 1991,144-149. old., BAUKS, M., Die Welt am Anfang, 173-177. old. 13 A hermopoliszi eredettan ismertetését lásd ALTENMÜLLER H., art. Achtheit, Lexikon der Ágyptologie Bd I. 1975, 56 köv old., ASSMANN, ]., Re und Amun. Die Krise des polytheistischen Weltbilds in Ágypten de 18.-20. Dynastie (OBO 51), Fribourg-Göttingen, 1983, 208. köv. old., BAUKS, M., Die Welt am Anfang, 163-173. old. 14 A Memphiszi Teológia Sabaka (Kr. e. 716-702) napatai uralkodó korából származó kőbe vésett felirat, amelyet a felirat szerint egy Ptah templomában talált papiruszról másoltatott le a király. A szöveg keletkezési idejét biztonsággal nem lehet megállapítani, származhat az óbirodalomból is, mások szerint a 19. dinasztia, közelebbről II. Ramszesz idejéből ősibb hagyományok felhasználásával, de lehetnek benne Sabaka idejéből való betoldások is. A felirat német szövegét PEUST, C. és HEIKE STEMBERGEL HOTABI fordításában irodalmi utalásokkal ellátott bevezetővel magyarázatokkal lásd TUAT Ergdnzungslieferung, 166-175. old. A feliratról és a Memphiszi Teológiáról bővebben lásd ALTENMÜLLER H., 81
