Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Harsányi Pál: Genetikai forradalom: valóban minden jó, ami technikailag lehetséges?
nőtt sejt sejtmagjának (vagy a sejt egészének) egy enukleált (sejtmagjától korábban megfosztott) petesejtbe való beültetését jelenti. Ezen túl a klónozás kifejezés nemcsak egy egész szervezetre, hanem más biológiai entitásokra is vonatkozhat. Egyetlen gént is lehet klónozni például azért, hogy humáninzulint termeltessünk egy baktériummal az inzulinfüggő diabétesz tüneti kezelésére; létrehozhatunk sejtvonalakat klónozással kutatási és gyógyászati célokra, sőt egész növényi, állati vagy emberi szervezeteket is előállíthatunk ezzel a technikával. Az emberi szervezet klónozása alapvetően két céllal történhet, az egyik az új egyed létrehozása, a másik a helytelenül terápiás klónozásnak nevezett eljárás. J. A. Thomson és munkatársai 1998. november 6-án igazolták, hogy az 5-6 napos humánembrió sejtjei fel- használhatók embrionális őssejtek terápiás céllal történő létrehozására. Ebben az esetben természetesen a létrehozott embriókat elpusztítják, az embriócsomóból kinyert és később enukleált sejtekbe egy felnőtt sejtmagját ültetik, és így embrionális sejtvonalakat, kiónokat nyernek27. Ezekből a sejtekből, akár genetikai módosítással, a kívánt és immunológiailag az illető személlyel kompetens differenciált sejtek hozhatók létre. A folyamat az elpusztított embrió számára egyáltalán nem terápiás hatású! Az alábbiakban említett Donaldson Report is (1.15), bár más okból, kerüli ezt a kifejezést. Az angol kormány - komoly nyomásra28, 2000 augusztusában, egy végleges törvény megalkotásáig, és elfogadva a Chief Medical Officer's Expert Group Report (Donaldson Report) ajánlásait29 - engedélyezte a fenti eljárást. Ezt követően az angol szabadalmi hivatal engedélyezte a Geron Company (Melon Park, California) számára a kísérletek végrehajtását, mely J. A. Thomson munkáit is finanszírozta, aki időközben megvásárolta az edinburghi Roslin Biomed Intézetet, ahol Dolly is született. A szabadalom olyan állatembriókkal folytatott kísérletekre vonatkozik, melyek egyes sejtjeit egy már nyugalomban lévő (differenciálódott) sejt sejtmagjával látnak el a saját sejtmag eltávolítása után. Mindez a blasztula (hólyagcsíra) fejlődési állapotig, azt is beleértve, végezhető. A Geron Társaság elnökhelyettese szerint a szabadalom a humánembrióra is kiterjed, mert a kísérletek megfelelnek azon két angliai Etikai Bizottság követelményeinek, melyek az új törvény megalkotását kérték30. így a humánembrióval történő visszaélés mára nem pusztán veszély, hanem megvalósult tény. A humánembrió „rendelkezésre álló tárggyá" alacsonyodon, ami szabadalmaztatható és kihasználható31 32. 27 Vö.: SOLTER, D. - GEARHART, J. Putting stem cells to work, „Science" (1999) vol. 283,1468-1470. 28 Vö.: MARSHALL, E.,Briatain urged to expand embryo studies, „Science" (1998) vol. 282, 2167-2168. 29 Vö. Department of Health, Stem Cell Research: Medical Progress with Responsibility. A Report from the Cities Medical Officer's Expert Group Reviewing the Potential of Developments in Stem Cell Research and Cell Nuclear Replacement to Benefit Human Health. Ez a „Donaldson Jelentéseként ismertté vált dokumentum az első szisztematikus tanulmány az őssejtekről az Egyesült Királyságban, mely a Department of Health honlapján is megtalálható. A dokumentumot Tony Blair brit miniszterelnök ismertette 2000. augusztus 16-án, majd decemberben az alsóház (House of Commons) és 2001. januárjában pedig a felsőház (House of Lords). 30 Vö.: VOGEL, G.,Company gets rights to cloned human embryos, „Science" (2000) vol. 287, 559. 31 SERRA, A,,La rivoluzione genomica..., 451. 32 Vö.: WARNOCK, M., (ed.), Report of the Committee of Inquiry into Human Fertilisation and Embryology, Her Majesty's Stationery Office, London, 1984.1991 és 1998 között Nagy-Britanniában 763 509 humánembriót állítottak elő, melyek közül 351 617-et „használtak" in vitro megtermékenyítés során, és 48 444-et kutatási célokra; 118-at állítottak elő közvetlen kísérletes célokra (Donaldson-jelentés 3.5), idézi: CASA- LONE, C., Clonazione e cellule staminali. In margine al Rapporto Donaldson, „Aggiornamenti Sociali" 51 (2000/11) 722, n. 14. 64
