Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Harsányi Pál: Genetikai forradalom: valóban minden jó, ami technikailag lehetséges?
A Donaldson-jelentés beleillik azon brit dokumentumok sorába, melyek a humánembrióval kapcsolatos kísérletekkel foglalkoznak. Ezek között az első a Warnock jelentés32, amely 1984-ben szabad utat adott a 14 naposnál fiatalabb, és pre-embriónak hívott emberi lényeken folytatott kísérleteknek, ami ma is érvényes normatíva Nagy-Britanni- ában. 1990-ben a megtermékenyítéssel és a humánembriológiával foglalkozó brit hatóság közzétett egy határozatot, mely megengedte az úgynevezett „létszám feletti" embriókon történő kísérletezést. Ezeket az embriókat tartalékként hozták létre, de végül nem kerültek beültetésre a mesterséges megtermékenyítési technikák során. Ezen túl megengedte embriók létrehozását pusztán kísérleti célokra is a következő kutatási feladatok megvalósításához: a terméketlenség kezelésére vonatkozó kutatások, az örökletes genetikai megbetegedések és a spontán abortuszok okainak vizsgálata, hatékonyabb fogamzásgátló módszerek kikísérletezése, genetikai rendellenességek beágyazódás előtti felismerési módszereinek kidolgozása. így ez a határozat elvben már lehetővé tette embriók létrehozását embrionális őssejtek kinyerése céljából, amennyiben ez valamely az előbbiekben felsorolt kutatási irányok egyikét szolgálja. Később igény történt arra is, hogy a nem örökletes betegségek gyógyítására vonatkozó kutatást is lehessen végezni embrionális őssejtekkel, ezt tette lehetővé a már említett Donaldson-jelentés (1.2-1.3)33. Reproduktív klónozás A klónozás biológiája még távolról sem olyan pontosan ismert, mint azt a tömegkommunikációs eszközökben megjelenő hírek alapján a nagyközönség gondolhatja. Dolly születésével kapcsolatban is számos kérdés merül fel. Edinburghben 277 egyesítési kísérletből csak 8 volt sikeres, azaz ennyiben indult meg az embrionális fejlődés, de ebből a nyolc embrióból csak egy jutott el a születésig. Valószínűleg a klónozási technika fejlődésével ez az arány javítható. További bizonytalanság azonban, hogy a 277 sejtdonor között néhány totipotens őssejt is lehet, hiszen őssejtek a felnőtt szervezetben is megtalálhatók. Nem pontosan tisztázott az anyai mitokondriális DNS szerepe, valamint a beültetett sejtmag kora molekuláris szinten is megjelenik (például a kromoszómák telomerjeiben), és még számos további részlet vár alaposabb vizsgálatra. Természetesen ha klónozással hoznának létre új emberi individuumot, akkor annak ugyanolyan személyi méltósága lenne, mint bármelyikünknek. A donorral szinte megegyező genetikai hasonlóság, a mutációktól eltekintve, körülbelül ugyanolyan, mintha egypetéjű ikrekről lenne szó. A Pápai Eletvédő Akadémia állásfoglalása a klónozott személy és az emberi nemzés méltóságának tagadása miatt ítéli el ezt a technikát34. A reproduktív klónozást azonban nemcsak a Tanítóhivatal veti el, hanem ebben a tekintetben széles körű az egyetértés még akkor is, ha az elítélés egymástól markánsan eltérő okok alapján történik is. A pragmatikus amerikai vélemény szerint a klónozás jelenleg ismert technikája igen alacsony hatásfokú (juhfélék esetén 2%35), és nagyon magas a rizikófaktora, ezért ennek 33 CASALONE, C, Clonazione e cellule staminali..722. 34 Pontificia Accademia per la Vita, Riflessioni sulla clonazione, „L'Osservatore Romano", 25 giugno 1997, 7; magyar ford., Pápai Életvédó Akadémia, Megjegyzések a klónozással kapcsolatban, in GAIZLER GYULA, Bioetika, Dr. Gaizler Gyula örökösei, Budapest, 1999 (Pázmány könyvek), 244-249. 35 PENNISI, E., (et al.), Clonage: la natura résiste, „La Recherche" (2000) vol. 334, 28s. 65
