Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: Vocabularium eucharisticum az évközi idő könyörgéseiben
két szót. Egy-egy esetben a mondat összefüggéséből, illetve az oráció alapgondolatából látható a két szó jelentése közötti árnyalatbeli eltérés. A különbözőségek ellenére közös bennük, hogy mindkét fogalom, ill. szó olyan látható cselekvésre és érzékelhető jelre utal, amely valami láthatatlan valóságot hordoz önmagában. R. Hotz szerint összefoglalóan a következőt mondhatjuk: „Ha összehasonlítjuk a müsztérion és a sacramentum szó biblikus, patrisztikus és liturgikus használatát, egy közös konstanst állapíthatunk meg. Mindkét fogalom a titok szó kettős értelmét (isteni valóság - látható jel) tartalmazza, bár különböző mértékben hangsúlyozzák az egyik vagy másik szempontot."18 A liturgikus és patrisztikus hagyománynak megfelelően a Missale Romanum 1970 nemcsak az Eucharisztiát nevezi müsztériummk/sacramentumnak. Misztériumnak mondja isteni üdvözítő tervét,19 az üdvtörténet egyes mozzanatait, mint például Jézus születését20, Jézus feltámadását21, az Egyházat mint az üdvösség jelét és eszközét22, a szentségeket23, a papságot, mint a müsztériumok kiszolgáltatóit24, stb. A könyörgésekben vannak olyan jellegzetes formulák, amelyekben a mysterium/sacramentum egyértelműen a szentségi színeket jelöli: mysteria quae sumpsimus, sacramenta quae sumpsimus. Főként az áldozás utáni könyörgésekben a mysteria25 és a sacramenta26 a magunkhoz vett Eucharisztiát jelenti. Még egyértelműbben látjuk ezt olyan27 28 megfogalmazásokban, ahol a szöveg a szentség konkrét vételére is utal: huius susceptio sacramentiZ8, perceptio sacramenti29, tui communio sacramenti30, stb. Meg kell azt is jegyeznünk, hogy a mysterium/sacramentum mint Eucharisztiára utaló szakkifejezés nem azonosítható egyértelműen az eucharisztikus színekkel (átváltoztatott kenyér, bor), nem is a valóságos jelenlétre utaló szakkifejezés a szentmiseáldozat jellegével szemben, hanem egyszerűen csak arra az eseményre utal, amit megünneplünk,31 a konkrét liturgikus cselekményre. Különösen a super oblatákban (pl. 2. vas.) és a post communiókban (pl. 20. vas.), ha a hoc, ill. a haec mutató névmásokkal szerepelnek ezek a szavak, akkor az Eucharisztiára, ill. az előttünk lévő szentségi színekre való utalás egyértelmű. Az Eucha- risztia misztériumára utalnak a jelzők is, amelyek nélkül alig találkozunk a mysterium szóval. Úgy áll előttünk az Eucharisztia, mint Isten misztériuma (tuum, pl. 1. vas. SO, 19. vas. PC), isteni misztérium (divinum, pl. 17. vas. PC), mennyei misztérium (23. vas. PC), szent és legszentebb misztérium (33. vas. PC; 17. vas. SO). Ezek a melléknevek alkalmasak arra, hogy az Eucharisztia természetfeletti eredetére és jellegére utaljanak, továbbá arra, hogy az Eucharisztia nem a természetes, hanem a kegyelmi élet tápláléka kíván lenni. Ugyanez az értelme a birtokos jelzőknek is. Az Eucharisztia „Krisztus szentsége" (20. vas. PC), általa a megváltás misztériuma folytatódik bennünk (4. vas. SO), az „üdvösség misztériuma" (19. vas. SO). Jelenvalóvá teszi számunkra Krisztus szenvedésének misztériumát (32. vas. SO), sőt az egyik könyörgés szerint Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumát is.32 27 Például: 17. évk. vasárnap, post comm:sumpsimus... divinum sacramentum. 28 Szentháromság vas., post. comm. 29 Fer. II hebd. I Quadr., post comm. 30 Fer. II hebd. Ill Quadr., post comm. 31 Például: IV. eucharisztikus imádságban az epiklézis szövegében: ad hoc magnum mysterium celebrandum. 32 A keresztség kiszolgáltatásával egybekapcsolt szentmisében a postcommunio: „praeclarum... mortis et resurrectionis Filii tui mysterium, quod annuntiavimus, celebrando". 148
