Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Zsuppán Monika: Pászka, a régi és az új exodus ünnepe
képtől.126 Hozzá kell szokniuk egy szenvedő és halálra ítélt Messiás gondolatához. A szenvedés és áldozat, a halál gondolata összeegyeztethetetlennek tűnt a Messiás alakjával,127 holott épp ezért jött Jézus.128 A szenvedés és a halál szükségszerű feltétele a megváltásnak és a feltámadásnak.129 A tanítványok nem tudják Jézus kilétét, Péter vallomása jelenti a fordulópontot: „Te vagy a Krisztus" (Mk 8,29) hitvallással. Ahhoz, hogy ezt a kijelentést helyesen értelmezzék az apostolok, Jézus megkezdi az Emberfia szenvedéséről és feltámadásáról szóló jövendöléseket (Mk 8,31), felkészítve őket a jeruzsálemi eseményekre.130 Az Emberfia titulus által lehet csak a Krisztus címet interpretálni, ez a legteljesebb cím, hiszen míg a Krisztus és Isten Fia földi alakként jelenik meg, addig az Emberfia égi lény.131 Az Emberfiának életében Jeruzsálem egy új fejezet: a Messiás bevonulása (Mk 11,9- 11), a felkenése132 (Mk 14,3) és halála (vö.: Mk 12,12; 14,1.55.). Az evangélium kulcsjelenete a messiástitok kinyilatkoztatása szempontjából Jézus messiásvallomása (Mk 14,62) a főpap kérdésére. A főpap a kérdésben összekapcsolja Krisztus és az Isten Fia címeket: „Te vagy-e a Krisztus, az áldott Isten Fia?" (Mk 14,61).133 Jézus válasza: „Én vagyok. És látni fogjátok az Emberfiát a Hatalmasnak jobbján ülni, és eljönni az ég felhőiben" (Mk 14,62). Jézus válasza három krisztológiai címet foglal magába: Krisztust, Isten Fiát és Emberfiát,134 és ezáltal a márki krisztológia summáját alkotja.135 Jézust átadják Pilátusnak. Pilátus Jézust királynak nevezi, mivel neki politikai indítékra van szüksége ahhoz, hogy a halálos ítéletet kimondhassa (Mk 15.2.9.12.). A „zsidók királya" kifejezés az evangélium ismerete alapján a Messiás politikai szerepének elgondolásán alapszik. Jóllehet Jézus elveti a politikai Messiás elképzelést, ezzel szemben Izrael királyának üdvöt hozó, segítő funkcióját hangsúlyozza az evangélium (vö.: Mk 7,37; 10,46-52).136 A többszörösen ismételt elnevezésnek az egész mű szempontjából súlya van, ezt jelzi a kereszt titulusa, a halálos ítélet okát megnevezve (Mk 15,26).137 126 Jézus korában a várt Messiás egy emberfeletti erővel rendelkező királyként gondolták. Ez nem illet össze a szenvedéssel. Lásd: VOLKEN, Laurenz, Jesus der Jude und das jüdische im Christentum, 150. 127 Lásd: TARJÁNYI, Béla, Biblikus teológiai tanulmányok, 52. 12fi Lásd: VOLKEN, Laurenz, Jesus der Jude und das jüdische im Christentum, 150. 129 Vö.: SCHNACKENBURG, Rudolf, Die Person Jesu Christi im Spiegel der vier Evangelien, (Supplementbar.d IV), Herder, Freiburg-Basel-VVien, 1993,67. no vö.: WREDE, William, Das Messiasgeheimnis in den Evangelien. Zugleich ein Beitrag zum Verstandnis des Markuscvangeliums, Vanderhoeck & Ruprecht, Gottingen, 19633, 9-24. 131 Lásd: MERKLEIN, Helmut, Die Jesusgeschichte - synoptisch gelesen, Katholisches Bibelwerk, Stuttgart, 1995,143-144. 132 Jézus fejének olajjal történő leöntáse, messiási királlyá való felkenést jelent. Lásd: LÜCKING, Stcfan, Mimesis der Verachteten. Eine Studie zűr Erzahlweise von Mk 14,3-21., (SBS 152), Katholisches Bibelwerk, Stuttgart, 1992,110-111. 133 Lásd: HAHN, Ferdinand, Christologische Hoheitstitel. Ihre Geschichte imfrühen Christentum, (UTB 1873), Vandenhoeck & Ruprecht, Gottingen, 19955, 288kl;. 134 Itt a végidőbeli eljövendő Emberfia áll, aki mint eszkatológikus lény érkezik, el, akit nemcsak a synhcd- rion tagjai fognak látni, hanem az egész világ. Lásd: MÜLLER, Peter, „Wer isi dieser?". Jesus im Markus- evangelium. Markus als Erzahler, Verkündiger und Lehrer (Biblisch-Theologische Studien; 27), Neukirche- ncr, Neukirchen-Vlyun, 1995,131. 135 Lásd: LÜCKING, Stefan, Mimesis dcr Verachteten, 109. 136 Lásd: MÜLLER, Peter, „Wer ist dieser?", 133. 137 Lásd: MÜLLER, Peter, „Wer ist dieser?", 132. 119
