Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Zsuppán Monika: Pászka, a régi és az új exodus ünnepe
Jézus kimondta saját halálos ítéletét (Mk 14,62), elítélik, keresztre feszítik, meghal. A passió legmélyebb pontján fogalmazódik meg az Emberfiában felismert Istenfiú- ság gondolata, az evangélium utolsó hitvallásaként: „Ez az ember valóban Isten Fia volt" (Mk 15,39). Az evangélium nem ér véget a halállal, a feltámadás kihirdetésével (Mk 16,6k) győz az élet, ily módon utalva vissza a márki elbeszélés feliratára, az örömhír kezdetére (Mk 1,1). Márk nem egy szenvedésmisztériumot akar bemutatni, hanem Jézust, mint Isten Fiát dicsőségben. Ez a dicsőség azonban az Emberfia szenvedésén át vezet.138 Az evangéliumban a passió nem a vég, hanem Jézus földi működésének a célja, a koronája. Az Emberfia ezután - ezen átmenet (Imócyei) által, ahogy a vacsorán megjövendölte (Mk 14,21) - jöhet el majd az ég felhőin, és foglalhatja el dicsőségben az őt megillető trónt, Isten jobbján.139 Az isteni terv megnyilatkozása végigvonul az evangéliumon, ahogy az Emberfia szenvedésének jövendölésekor az átadni (raxpaSiScoju) görög ige passzív alakja (pl: itapaSiSoxai Mk 9,31; 14,21; irapaSoSpaexai Mk 10,33) nyilvánvalóan egy passivum divinum, melynek értelmében maga Isten cselekszik a háttérben.140 4. Az új exodus Jézus korában a zsidóság üdvösségvárásában nemcsak Isten Országának a felállítása, Izrael ellenségeitől való megszabadítás gondolata szerepelt, hanem az is, hogy Isten maga jön el, hogy a jeruzsálemi Templomban, mint otthonában, egy földkerekséget megrázó theofániával megkezdje uralmát. Jézus erről az Isten Országáról beszél, ezáltal magának tulajdonítva azt, ami egyedül Istent illeti. Jézus mint Isten cselekszik és tettei az univerzális uralom megvalósulásának integrált eszkatológikus részét képezik.141 A márki elbeszélés nem más, mint az élet-halál kérdés drámája, melyben az utolsó vacsora elővételezi Jézus halálát (Mk 15,37) és az élet győzelmét (Mk 16,6). A zsidó messianizmushoz tartozott a következő elgondolás, miszerint úgy, ahogy Mózes a népet kiszabadította, úgy fog a Messiás is megszabadulást hozni; ahogy Mózes egy szamáron vonult be Egyiptomba, úgy a Messiás is szamáron érkezik; ahogy Mózes égi mannát adott, úgy fog a Messiás is csodálatos módon élelmet adni.142 A kivonulás eseménye nyer itt újra értelmet: Isten új szövetséget köt a néppel, felhasználva az exodus eseményét, egy új exodust készít elő. 4.1. A Márk-evangélium kezdete és vége A Márk-evangélium kezdetén találjuk Keresztelő János alakját, aki mint előhírnök meghirdeti a Messiás eljövetelét és a bűnök bocsánatát (Mk 1,2-8). Jézus az evangélium na Lásd: MÜLLER, Peter, „Wer ist dieser?", 148. >35 Vö: JEREMIÁS, Joachim, Neutestamentliche Theologie. I. Teil: Die Verkündigung Jesu, 261-263. 140 Lásd: JEREMIÁS, Joachim, Neutestamentliche Theologie. I. Teil: Die Verkündigung Jesu, 280-281. >4> Lásd: WOLTER, Michael, „Jesus Messiás? in: Jesus. Quellén, Gerüchte, Fakten, Welt und Umwelt dér Bibéi, Nr. 10, 3. Jg., 4. Quartal, Katholisches Bibelwerk, Stuttgart, 1998, 35-37. 142 Lásd: VOLKEN, Laurenz, Jesus dér Jude und das jüdische im Christentum, Patmos, Düsseldorf, 19852, 100. 120
