Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia az évközi idő áldozás utáni könyörgéseiben
Teológia 2002. 1-2. szám DOLHAI LAJOS Az Eucharisztia az évközi idő áldozás utáni könyörgéseiben A „lex orandi, lex credendi" (az imádság törvénye, a hit törvénye) teológiai alapelv általánosan ismert és elfogadott lett az Egyházban.1 Már az egyházatyák is, bár másféle megfogalmazásban, de mindig hangsúlyozták, hogy a liturgiának, a liturgikus imádságoknak teológiai jelentősége van. Erre gondolva Órigenész így figyelmezteti az imádko- zókat: „Fontos, hogy imádkozva ne a szót szaporítsuk, hanem Istenhez méltó legyen a beszédünk."2 Baszileiosz szerint a keresztség liturgiájából is megtudjuk, hogy mit kell hinnünk.3 Tanulságos lehet számunkra Evragius Ponticus megfogalmazása is: „Ha teológus vagy, imádkozz igazságban; ha igazságban imádkozol, akkor teológus vagy."4 Szent Ágoston is felhasználta teológiájában a liturgikus imádságokat a hitigazságok igazolására. Ince pápához írt levelében a kegyelem szükségességét Pelágiusszal szemben a liturgiából vett érvekkel is alátámasztja. A Miatyánk kérésére utalva („Ne vígy minket a kísértésbe") kijelenti: „Az imádság bizonyítja legnyilvánvalóbban a kegyelem szükségességét".5 Ágoston a De dono perseverentiae c. művének 23. fejezetében, már Prosper Aquitanust megelőzően kifejti a „lex orandi, lex credendi" alapelv értelmét.6 Liturgikus-teológiai elemzésünkben Szent Ambrus módszerét7 követjük, aki müszta- gógikus katekézisében a liturgiából, illetve a liturgikus szövegekből kiindulva fejtette ki a szentségek teológiáját. Leginkább a De sacramentis c. műből látjuk, hogy mit jelent konkrétan a „lex orandi, lex credendi" alapelv következetes érvényesítésével kifejteni a szentségek teológiáját: „Aztán a keresztelő mendencéhez mentünk (1,4) ...köze1 Vö.: DOLHAI, L., Lex orandi, lex credendi, in Teológia XXXIII (1999/3-4) 97-108. 2 A mondat második részében a theologészómen igét használja Órigenész, amit Istenhez méltó beszéddel is lehet fordítani, szembeállítva a battológiával, de vannak olyan fordítások, így például az olasz, amely nem „Istenhez méltó beszéd"-del fordít, hanem a „teológia" szót használja, s ennek megfelelően így fogalmaz: „Fontos, hogy imádkozva ne a szót szaporítsuk, hiszen az imádság is teológia". 3 Vö.: A Szentlélekről 27,67: „...mivel így keresztelkedtünk, így is kell hinnünk, a keresztségnek megfelelő hitvallást kell letennünk, akkor engedtessék meg nekünk is, hogy ugyanezen következetesség értelmében a hitvallásnak megfelelően végezzük a dicsőítést". 4 De oratione 60 (PG 79,1180b) 5 Epistula 177,4 6 De dono perseverantiae 23,63 (PL 45,1031); - a két szöveg közötti tartalmi összefüggésről lásd: DOLHAI L.: Lex orandi lex credendi, in Teológia 1999/3-4, 98. 7 Egy nyugati egyházatya, Szent Ambrus módszerét említjük, hiszen az ő teológiájából kiindulva látjuk legjobban, hogy az Eucharisztia liturgikus-dinamikus szemléletmódja hogyan tűnt el a középkori spekulatív jellegű szentségtanban. Keleten is kezdettől fogva jelen volt az ilyen jellegű katekézis, ill. teológia. Ennek első példája Eteria útinaplója, amely részletesen leírja, hogy milyen volt Jeruzsálemben a keresztelés utáni katekézis (47,1-2), a legismertebb példa pedig Jeruzsálemi Szent Kürillosz 5 müszta- gogikus katekézise. 11
