Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Zsuppán Monika: Pászka, a régi és az új exodus ünnepe
első holdteltekor ülték meg, az év első hónapjának 14. napjának estéjén (Ex 12,2.6.). A hónap nevét Abib37-nak nevezték majd a fogság után kapta a babiloni Niszán nevet.38 Csakis a Papi-írás és Ezekiel próféta (Ez 45,21) adják meg a peszach pontos dátumát, ami az első hónap 14/15. éjjelét, az első tavaszi teliholdkor bekövetkező legvilágosabb éjjelt jelentette.39 A két ünnepet, a pászkát és a kovásztalan kenyerek ünnepét ugyanabban a hónapban tartották, azonban nem kis problémát okozott a hold állásának a megfigyelése a peszach-hoz és a heti séma betartása a mazzoth-nák, mivel a pászka ünnepe nem feltétlen esett éppen szombati napra. A gyakorlat szerint a mazzothot a pászkához igazították.40 A pászka megülése után kezdetét vette az egy hétig tartó kovásztalan kenyér ünnepe. A fogság utántól a templom rombolásig (Kr. u. 70) a peszach rendelet kettős értelmet takar, egyrészt a jeruzsálemi templomhoz kapcsolódó ünnepet, másrészt a rítus családi karakterét. Az áldozati bárányt a templomnál ölték le és a családoknál fogyasztották el. Ez volt tehát a szokás Jézus idejében is.41 2. A pászka megünneplése 2.1. A széder este 2.1.1. A nemzedékek peszachja Az Egyiptomból való szabadulás történetét a Haggada elbeszélés foglalja össze. A peszach estéje annak az örök időkre szóló történelmi eseménynek az emlékünnepe, amit a zsidó nép logikai következtetéssel az időszámítás előtti II. Amenophis fáraó uralkodása alatti 1445-es esztendőre helyez.42 A Misna43 peszűdn'm-traktátusa három peszachot különít el: az egyiptomi peszachot (peszach micrajim), az egykori történelmi eseményt, a nemzedékek peszachját (peszach ledorot), amit a zsidóság a mai napig megül évente, és az eljövendő peszachot (peszach leátid).44 A nemzedékek peszachját a neve is jelzi, egy parancs teljesítése: „Legyen azért ez a nap emléknap nálatok: üljétek meg nemzedékről nemzedékre, mint az Úr Ünnepét, örök szertartásként!" (Ex 12,14). 37 A név Abib annyit jelent, mint kalász. Lásd: MAERTENS, Thierry, Heidnisch-jüdische Wurzel dér christ- lichen Feste, 87. 38 Lásd. HAAG, Herbert, Vöm altén zum neuen Pascha, 62. 39 Lásd: De VAUX, Roland, Das Alte Testament und seine Lebensordnung II., 348. 40 Lásd: De VAUX, Roland, Das Alte Testament und seine Lebensordnung II., 350. 41 Mivel a bárány levágása a templomhoz kötődött, ezért a Templom elpusztulása után ez nem lehetséges, így a zsidók azóta a peszachot bárány feláldozása nélkül ünnepük. Lásd. HAAG, Herbert, Vöm altén zum neuen Pascha, 108. 43 Lásd: HAGGADA, OMZSA, Budapest, 19873, IX. 43 A Misna vallástörvényi előírások és polgári jogi szabályok gyűjteménye kb. Kr. u. 200 körül keletkezett. Lásd PETUCHOWSKI, Jakob.]., THOMA, Clemens, Lexikon dér jüdisch-christlichen Begegnung. Hinter- gründe-Klcirungen-Perspektiven, Herder, Freiburg-Basel-Wien, 1994, 395f. és lásd: MOLNÁR, Ernő, A Talmud könyvei, Budapest, 1921-1923,14-16. 44 Lásd: HAGGADA, XXIX. 106
