Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Zsuppán Monika: Pászka, a régi és az új exodus ünnepe
A Templom pusztulása után (Kr. u. 70) a bárány feláldozása többé nem volt lehetséges, mivel csak a jeruzsálemi templomban volt szabad feláldozni, így a rítus ezen részét elhagyták. 1.2. A megszabadulás ünnepe 1.2.1. A peszach mint emlékezés A fogság utáni időkben az emlékezés ünneplésben áll, így a peszach zikkaron, azaz JHWH üdvözítő tetteinek felidézése, az egyiptomi szabadulásra való visszaemlékezés.27 Ahogy Isten megígérte (Gén 15,13-14), az izraelitákat több mint 400 éves (Ex 12,40) rabság után kiszabadította az egyiptomi szolgaság állapotából.28 Az Ószövetség legalapvetőbb és leggyakrabban ismételt hitvallása így hangzott: JHWH, Izrael Istene az, aki kivezette Izraelt Egyiptomból. Izrael történetének ez volt a kezdete, ez volt Isten tulajdonképpeni nagy tette (Deut 6,21.23; 26,8; Józs 24,6-7), és ily módon ez az esemény lett az alapja az ősi összizraelita hitvallásnak.29 Izrael vallása abban különbözött a többi keleti népek természeti vallásaitól, hogy Izrael vallása történelmi vallás, Izrael hite a JHWH-ba vetett hit, mely Izrael Istenének népe történelmébe való beleavatkozásán alapszik.30 így kapta az ünnep a nevét is: hag- hahe-rűt vagy hág herutenu, azaz a megszabadulás ünnepe, vagy a megváltás ünnepe.31 Egy bizonyos tavaszon Isten feltűnő módon avatkozott bele Izrael életébe,32 kiszabadította őket az egyiptomi rabságból, mely Izraelnek mint Isten népének, éspedig mint a választott nép történelmének a kezdetét jelentette, melyet a szent földön való letelepedés teljesített be.33 A pászka és a kovásztalan kenyerek ünnepe arra szolgált, hogy ennek az uralkodó üdvtörténeti eseménynek az emlékét szolgálja.34 Izrael története mindig üdvtörténetet jelent, vagyis ünnepei lerögzítésének egyetlen értelme abban állt, hogy az üdvtörténet mint az üdvösség jelenvaló megtapasztalása megjelenjen. Az ünnep ezáltal Isten üdvtetteinek történelmileg kézzelfogható emlékévé lett. Az egyszeri és megismételhetetlen történeti események a kultikus emlékünnepekben minden nemzedék számára személyes üdvösségközvetítő jelenné válnak. A peszachnak van a legerősebb emlékezési karaktere (Ex 12,14).35 1.2.2. Az ünnep időpontja Az ősi szemita népeknél a holdkultusz volt a meghatározó, az egyiptomiaknál a napkultusz. A holdkultusz két nagy központja Úr és Charan volt, azok a városok, ahol Ab- rahám nemzetsége nomád életét élte (Gén 11,28.31; 12.4f).36 A pászka ünnepét a tavaszi 27 Lásd: VÁRNAGY, Antal, Liturgika, 386. 28 Lásd: Kézikönyv a Bibliához, 161. 29 Lásd: RÓZSA, Huba, Az Ószövetség keletkezése, 81. 30 Lásd. HAAG, Herbert, Vbm altén zum neuen Pascha, 47. Lásd: CORNFELD, C„ BOTTERWECK, G. ]., Die Bibéi und Hire Welt, 504. 32 A zsidó hagyomány szerint azért kellett Istennek megnehezíteni a szabadulást, hogy 'ez az isteni beavatkozás örök időkre fennmaradjon. Lásd: ALLERHAND, Jacob, A zsidóság története. Az első szentély pusztulásától a Talmud lezárásáig. MIOK, Budapest, 1988,25. 33 Lásd: CORNFELD, C, BOTTERWECK, G.)., Die Bibéi und ihre Welt, 503. 34 Lásd: De VAUX, Roland, Das Alte Testament und seine Lebensordnung II., 351. 35 Lásd: HAAG, Herbert, Vöm altén zum neuen Pascha, 59. 36 Lásd: HAAG, Herbert, Vöm altén zum neuen Pascha, 49. 105
