Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében
A pátriákák elbeszélései irodalmi formájának és kialakulásának kérdése a 70-es évek közepéig A bibliai hagyomány a pátriárkák emlékét nem a történetírás formájában és annak szabályai szerint őrizte meg. Ezért számot kell vetni a Genezis könyvének, mint irodalmi alkotásnak kérdésével, ezen belül az elbeszélések műfajával, vagyis a Genezis elbeszéléseiben érvényesülő közlés természetével, valamint az elbeszélések eredetének ill. keletkezésének korával. H. Gunkel A Genezis elbeszéléseit elsőként H. Gunkel nevezte mondáknak. Meghatározása szerint a monda népies, ősi hagyományozású, poetikus elbeszélés, amely a múlt személyeiről vagy eseményeiről szól. A Genezis mondái eredetileg szájhagyomány formájában keletkeztek és éltek tovább, majd ezt a népies szájhagyományt foglalták írásba. H. Gunkel a Genezis elbeszéléseinek összefüggésében, kidolgozta a monda jellegzetességeit39, és műfaji megállapításai szinte a 70-es évekig hatással voltak a pátriárkák történeteinek biblikus kutatására. Az egyes kutatók arra törekedtek, hogy H. Gunkel megállapításait tökéletesítsék és alkalmazzák a Pentateuchus keletkezéstörténetére. H. Gunkel megállapításai először A. Olrik dán folklorista kutatásainak eredményeiben nyertek megerősítést. Mindkét kutató meggyőződése, hogy a szájhagyomány alapelemei felismerhetők, amelyek révén egy adott szövegről megállapítható, hogy szájhagyományon alapul, vagy eleve irodalmi forrásokat kell hátterében keresni. A. Olrik ún. „epikus törvényeiben" foglalta össze azokat karakterisztikumokat, amelyek segítségével a szájhagyományban keletkezett elbeszélések megkülönböztethetők az irodalmi alkotásoktól40. A. Alt A monda mibenlétének tisztázásában A. Alt adott újabb ösztönzést. H. Gunkel a mondát a népmeséből eredezteti, s szerinte nincs történeti értéke, mégha ősi eredetű is. A Genezis mondáiban a pátriárkák folklór figurák, mindössze a törzsek megszemélyesített ősei. A. Alt viszont rámutatott, hogy a pátriárkák mondáiban az általa „atyák Istenének" nevezett kultusz megfelel a Kr. e. 2. évezredben Kánaánba bevándorolt félnomád törzsek vallási formájának, ezért a Genezis elbeszélései nem tekinthetők pusztán irodalmi fikciónak, maguk a pátriárkák pedig szentélyek alapítói voltak41. A vallástörténetileg azonosítható háttér arról tanúskodik, hogy a pátriárkái mondáknak ez a legősibb, s egyben meghatározható rétege az ősi törzsi vallásból veszi eredetét. G. von Rád és M. Noth A monda és a szájhagyomány fontos szerepet játszik a forma- és hagyománytörténeti kutatásban, amellyel kapcsolatban elsősorban G. von Rád és M. Noth nevét kell megemlíteni. Mindketten elfogadták H. Gunkel következtetéseit a monda legősibb formájára vonatkozóan. Feltételezték, hogy a Pentateuchus hagyományanyagának írott formáját megelőzi a 39 GUNKEL, H., Genesis, (HK), Göttingen 19103, 19779, 1-CIH. H. Gunkel munkásságának és megállapításainak ismertetését lásd ROZSA, H., Az Ószövetség keletkezése l, 74-76. old. 40 OLRIK, A., Epische Gesetze der Volksdichtung, ZDA 51 (1909) 1-12. old.=Epic Laws of Folk Narrative: The Study of Folklore, Berkeley, California 1965,129-141. old. 41 ALT, A., Gott der Väter. Zur Vorgeschichte der israelitischen Religion, BWANT 3,12,1929. 69
