Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében
hámról, Izsákról és Jákobról szóló elbeszélések valóságos élő személyekről szólnak24. Az atyák története kis elbeszélésekből nőtt ki, amelyeket először szóban adtak tovább, éspedig először azoknak az utódainál, akikről az elbeszélések szólnak25. Az elbeszéléseknek ez a legősibb rétege vitathatatlanul őriz olyan szövegeket, elbeszéléseket, motívumokat a Gén 12- 50 fejezetekből, amelyek elvezetnek a pátriárkák korába, de tisztában kell lenni azzal, hogy ezeket a szövegeket abszolút biztonsággal nem lehet meghatározni26. A Genezis elbeszélései és a régészet A historicitást elutasító álláspont mellett a biblikus kutatásban kialakult egy másik irányzat, amely a régészet eredményeire támaszkodva törekedett a pátriárkák elbeszéléseinek történetiségét igazolni. A pátriárkái történeteket régészet segítségével elemező kutatók a régészet eredményei alapján kapcsolatba hozták a Gén 12-50 fejezetekben található neveket, életformát, eseményeket, jogszokásokat az ókori Kelet történetével. Az egybevetés alapján azt a következtetést vonták le, hogy a pátriárkái elbeszélések históriai értékűek. A Genezis szövegei természetének irodalmi elemzését nem tekintették fontosnak, és mert úgy vélték, a külső régészeti érvek elégséges bizonyítékot szolgáltatnak a történetiség igazolására. Az irányzat klasszikus képviselője W. F. Albright, aki a következő témakörökben igyekezett a Biblia és az ókori Közel-Kelet régészeti leleteit kapcsolatba hozni: a Genezis és Észak-Mezopotámia személy és helyneveinek egyeztetésében; - a pátriárkák jogszokásainak és a Nuzi jogszokások egybevetésében; - a pátriárkák vándorlása és az ókori Kelet ismert népvándorlásainak kapcsolatba hozatalában. Szerinte mindezekben olyan egybeeséseket találunk, amelyek a pátriárkák történetiségét igazolják27 28. W F. Albright megállapításait tovább fejlesztették tanítványai (baltimori iskola) G. E. Wright28 és ]. Bright29. A pátriárkák történetiségével kialakított álláspontjukról a hazai olvasó megismerheti /. Bright magyar nyelven is megjelent munkájából30 31. Az irányzat szélesebb hatása kétségtelen, mert a régészeti leletek eredményeire támaszkodó magyarázat lehetőséget nyújtott arra, hogy J. Wellhausen óta a pátriárkák történetiségét mereven elutasító állásponttal szemben eredményesen érvelni lehessen. így pl. az USA-ban C. H. Gordon31 és A. Speiser32 33, a francia nyelvterületen R. de Vaux33 (később 24 „..Abraham eine Einzelperson war, die zu einer noch nicht sicher bestimmten Zeit vor der Landnahme der israelitischen Stämme und vor dem Auszug aus Aegypten wirklich gelebt hat. Diese Person Abraham hat den Anstoss zum Entstehen einer Abrahamtradition gegeben" (WESTERMANN, C, Genesis 12-50,35. old) s WESTERMANN, C, Genesis Kap 12-36,9. old. 26 WESTERMANN, C, Genesis Kap 12-36, 23-25.29-31. old. 27 ALBRIGHT, W. E, elvi szempontjait a régészet alkalmazásáról a Bibliára, s így a pátriárkák történetiségének igazolására lásd From the Stone Age to Christianity, 1940,19573; a mű német fordításában Von der Steinzeit bis zum Christentum, 1949, 9-69. old. 28 WRIGHT, G. E., The Archaeology of Palestine: The Bible and the Ancient Near East, G. e. Wright szerk., New York 1961, 73-112. old. 29 BRIGHT, G., A History of Israel, London 19813, magyar nyelvű fordításban Izrael története, Budapest 1977 30 BRIGHT, ]., Izrael története, Budapest 1977, 72-106. old. 31 GORDON, C. H., Biblical Customs and the Nuzi Tablets, BA 3 (1940) 1-12. old; The Patriarcal Age, JBR 21 (1953) 238-243 old.; A Social and Literary Analysis of the Patriarcal Period, JBL 72 (1953), Annual Meeting; Abraham and the Merchant of Ur, JNES 17 (1958) 28-31. old. 32 SPEISER, E. A., Genesis translated with an Introduction and Notes, (AB), New York 1964. 33 DE VAUX, R., Les patriarches Hébreux et les découvertes modernes, RB 53 (1946) 321-348. old.; 55 (1948) 321- 347. old.; 56 (1949) 5-36. old.; Histoire Ancienne d'Israel, Paris, 1971,157-273. old. 67
