Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A vallási pluralizmus
tapogatózó istenkeresés, hanem az isteni kinyilatkoztatásra adott hívő válasz... Ily módon Krisztus az összes vallás vágyakozásának beteljesedése, s ugyanakkor egyetlen és végsőcél- ja."K 5. A VALLÁSI PLURALIZMUS IDŐSZAKA A vallások teológiájával foglalkozó teológusok nagy része elégedetlen a II. Vatikáni Zsinat tanításával, mivel az szerintük csak korlátozott értelemben és mértékben tárgyalta a modern kor jelentős kihívását a más vallási hagyományokban lehetséges üdvösséggel kapcsolatban.35 36 Azt is figyelembe kell venni, hogy éppen az „optimista" teológusoknál a „vallások teológiája" kifejezés eltűnőben van, helyette egyre gyakrabban jelennek meg írások „vallási pluralizmus" címmel.37 Ennek keretében a szerzők bizonyos „paradigmaváltást" emlegetnek, vagy arra utalnak, hogy a korábbi elgondolásokkal szemben új szempontokat kell érvényesíteni a vallásokkal való párbeszédben. Különféle elméletek születtek, melyek a tanítóhivatali megnyilatkozásoktól jelentős mértékben eltérnek.38 35 Tertio millennio adveniente, 6, SZÍT, Budapest, 1995,11. A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa és a Népek Evangelizációja kongregáció 1991-bcn közös nyilatkozatot adott ki „Párbeszéd és Igehirdetés" címen, mely kijelenti: „Az egység misztériumából következik, hogy valamennyi üdvözölt ember, jóllehet különböző módon, de Jézus Krisztusnak a Szentlélek általi ugyanabban az üdvmisztériumában részesedik. A más vallások tagjai azáltal, hogy gyakorolják vallási hagyományaik jó elemeit és követik lelkiismeretük szavát, pozitív választ adnak Isten meghívására, és befogadják Jézus Krisztus üdvösségét, bár nem ismerik fel benne üdvözítőjüket"(29), in A kereszténység és a vallások, SZÍT) Budapest 1998, 52 (33. jegyzet). Vö.: EV 13, 318. Ehhez lásd még: AG 3, 9,11. 36 Vö. DUPUIS, J., Le débat achtel sur la théologie des religions, in Vers une théologie chrétienne du pluralisme religieux, Cerf, Paris 1997, 271-306. 37 Vö. COBB, J. B., Christ in a Pluralistic Age, Westminster Press, Philadelphie, 1975; Race, A., Christians and Religious Pluralism. Patterns in the Christian Theology of Religions, SCM Press, London, 1983; HICK, J., Problems of Religious Pluralism, Macmillan, London, 1985; D'COSTA, G., Theology and Religious Pluralism: The Challenge of Other Religions, Basil Blackwell, Oxford 1986; BARNES, M., Christian Identity and Religious Pluralism. Religions in Conversation, Abingdon Press, Nashwille 1989; HILLMANN, E., Many Paths: A Catholic Approach to Religious Pluralism, Orbis Book, Maryknoll, New York 1989; KRIEGER, D. J., The New Universalism. Foundation for a Global Theology, Orbis Book, Maryknoll, New York 1991; PATHIL, K., Religious Pluralism. An Indian Christian Perspective, ISPCK, Delhi 1991; O'LEARY, J. S., La vé- rité chrétienne ä Tage du pluralisme religieux, Cerf, Paris 1994; WITHÖFT, R., Civil religion und Pluralismus: Reaktionen auf das Pluralismusproblem im systematisch-theologischen Diskurs, Lang, Frankfurt 1998; GEPHART, W. (szerk.), Religion und Identität: Im Horizont des Pluralismus, Suhrkamp, Frankfurt 1999; SONNEMANS, H., Menschsein auf Heilswegen christliche Orientierung im Pluralismus der Religionen, Butzon und Berker, Aachen 1999; COWARD, H, G., Pluralism in the World Religions: a short Introduction, Oneworld, Oxford 2000. 38 A Dominus lesus (2000) nyilatkozat egyik célja a katolikus hitet fenyegető tévedések kiigazítása (n. 4): „Az Egyház folyamatos missziós igehirdetését napjainkban relativista elméletek veszélyeztetik, meyek nemcsak de facto, hanem de iurc (elvileg) is igazolni akarják a vallási pluralizmust. Következésképpen túlhaladottnak tartanak olyan igazságokat, mint például Jézus Krisztus kinyilatkoztatásának végső és tökéletes volta; a keresztény hit természete a többi vallás belső meggyőződéséhez viszonyítva; a Szentírás könyveinek sugalmazott volta; az örök Ige és a názáreti Jézus személyi egysége; a megtestesült Ige és a Szentlélek üdvrendjének egysége; Jézus Krisztus misztériumának egyetlen és egyetemesen üdvözítő volta; az Egyház egyetemesen üdvözítő közvetítése; Isten Országa, Krisztus Országa és az Egyház különbözősége és elválaszthatatlansága; Krisztus egyetlen Egyházának a Katolikus Egyházban létezése." in SZÍT, Budapest 2000, 8. 50