Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Erdő Péter: Egyházjog a középkori Magyarországon
Könyvszemle ERDŐ PÉTER Egyházjog a középkori Magyarországon Osiris, Budapest, 2001. pp. 269 Erdő Péter professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, az elmúlt évek intézmény történeti kutatásait feldolgozó tanulmányait gyűjtötte egybe legújabb könyvében. A mű négy nagyobb egységre bomlik melyek a hazai zsinatok emlékeit, az egyházmegyei bíráskodás emlékeit, a jogi műveltség és a jogi oktatás helyzetét, illetve a hazai egyházi jog- intézmények egyetemes egyházjogi hátterét mutatják be a középkorban. A szerző az első részben bevezetést nyújt az egyházmegyei zsinat intézményének történetébe (19-24), majd rátér a középkori magyarországi és más keletközép európai (Gniezno, Prága, Salzburg) szinodális könyvek szerepének, tartalmának és forrásainak bemutatására (25-74). Ezek közül kiemelkedik az 1382-es esztergomi szinodális könyv, amely a Demeter érsek ideje alatt megtartott Esztergomi Egyházmegyei Zsinat határozatait foglalja egybe. Erdő professzor plasztikusan sorakoztatja fel azokat a tényeket, amelyek alátámasztja szerzetesjog területére tartozó kéziratokat. A második rész a középkori officiálisi bíráskodás intézményeivel foglalkozik Kelet-közép Európában, különös tekintettel Magyarországra és Lengyelországra (89- 99; 109-124), továbbá vázolja az esztergomi vikáriusi bíróság könyvkultúráját annak legrégebbi protocolluma alapján (100- 108), amely 1525-től 1564-ig fokozatosan jött létre (103). A jogi műveltséggel és oktatással foglalkozó harmadik részben a szerző bemutatja azt a jogtörténeti hátteret, amely a posztkaroling és a császári reformidőszakot (X-XV1. sz.) jellemezte (127-129), továbbá röviden ismerteti az adott kor legjelentősebb gyűjteményeit (Collectio Ansel- mi dedicata; Collectio quinque librorum; Collectio Abbonis Abbatis Floriacensis; Collectio Remedio Curiensi adscripta; Libri duo de synodalibus causis) és utal az időszak végén keletkezett (1004-1022) Decretum Burchardi Wormatiensisre, amely erőteljes befolyást gyakorolt nemcsak a német, hanem a magyarországi egyházfegyelemre is (129-131). A középkori magyar jogi oktatás témakörében a veszprémi káptalani iskola késő középkori emlékét, Nágocsy Gáspár kódexét ismerteti és helyezi el az egyetemes kánonjogi irodalomban (132-142). A kódex által tartalmazott szöveg követi a híres dekretalista, Panormitanus (Nicolaus de Tudeschis /1386-1445f) Decretales Grego- rii-hez írt kommentárját (Commentaria super Decretalium libros). A kézirat így minden valószínűség szerint a Panormitanus kommentár rövid tartalmi összefoglalását tartalmazza, magyarázatok nélkül, amelyet a dekretális jog oktatására használtak a veszprémi káptalani iskolában (137-138; 142). Figyelemre méltó Erdő professzor azon észrevétele, melyben rámutat a Robins Collection (Berkeley) MS 3 kódex 88
