Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében II.

kívül létezett a családban gyökerező személyes jámborság formája is, amely Jozija király vallásreformjánál korábbi eredetű, ill. a reform nem érintette azt. A pátriárkák vallásának tekintett vallástípus (és a pátriárkáknak adott isteni ígéretek) magyarázatánál nem kell tehát egy szájhagyományból eredő pátriárkái hagyományt keresni, hanem az előbb említett családi vallástípus visszavetítésének tekinthető. Vagyis a Genezis elbeszélései ugyan egy ősi kor tanúinak igényét hordozzák, valójában azonban semmilyen ősi hagyományanyagot sem tartalmaznak (lásd korábban ). Wellhausen2S, jelenleg, M. Köckert29). ]. Van Seters szintén azt az álláspontot képviseli, hogy a Genezis elbeszéléseinek általa tárgyalt elemei (az 'el istennév jelzővel ellátott formái és velük összefüggésben utalás arra, hogy a pátriárkák fákat ültettek, köveket állítottak és oltárt építettek) a jahvizmus népi vallásosság formáit tükrözik, de nemcsak a deuteronomikus reform előtti idő, hanem annak később is, a fogság korában tovább élő gyakorlatának a Jahvista által átértelmezett módozatát30.

Bár A. Alt óta a pátriárkák vallásáról kialakított elméletet a tudományos kutatásban számos kritika és módosítás, sőt teljes elutasítás érte, mégis több indíték szól amellett, hogy a Genezis elbeszéléseinek elemeit újrarendezve és -értékelve számolnunk kell a pátriárkái történetekben a mózesi jahvizmustól különböző vallástípus nyomaival. A kutatók akár a bizonyítás, akár a cáfolat érdekében A. Alt nyomán szokásosan egy vagy több elemre korlátozták a figyelmüket, mint a préjahvista isten-nevek és jelzőik, a lehetséges vallástörténeti analógiák vagy a pátriárkáknak adott ígéretek, de ezeken túlmenően a pátriárkák vallásának karakterisztikumait és vallási formáit sohasem vizsgálták meg.

C. Westermann megállapításaiból merít R.W.L. Moberly31, amikor egy új megközelítés módszerét vetette fel a pátriárkái vallása igazolására32. Módszertanilag elsődlegesen nem 28 29 30 31 32

28 WELLHAUSEN,)., Prolegomena zur Geschichte Israels, Berlin 19056, 316-340. old.

29 KÖCKERT, M., Vätergott und Väterverheissungen. Eine Auseinandersetzung mit Albert Alt und seinen Erben, FRLANT 141, Göttingen, 1988, 141-147. old.

30 VAN SETERS,The Religion of the Patriarchs in Genesis, Bib 61 (1980) 220-233. old. J. Van Seters szerint a pátriárkái történetek a Genezisben jahvisztikus formájukban a fogság idején keletkeztek, és ezért a Gén 12-50 fejezetekben az 'él epitetonokat, valamint a szent fákra, kövekre és oltárokra való utalásokat is e korszak teológiai vonatkozásaiban és vallási gyakorlatával kell magyarázni. A fogság idején az 'él név és jelzőkkel ellátott használata oly gyakorivá válik, mint soha a megelőző korokban, különösen pedig Deutero-Izajásnál. Ennek hátterét az 'él név egyetemes monoteisztikus kitekintésében kell keresni. Az 'él istennév használata vagy az arra történő referenciák nem egy ősi kor archaikus továbbélését jelentik, hanem azt a törekvést képviselik, hogy JHWH-t az egyetlen egyetemes Istennel azonosítsák. Ez a fogsági névhasználat megegyezik a Genezisével. Az 'él istennév használatának egy további jellegzetessége a Genezisben, hogy összekapcsolódik a pátriárkák kultikus karakterű tevékenységével, akik szent fákat ültetnek, emlékköveket állítanak és oltárokat építenek. Ezeket a korai Izrael, ill. a pré- izraelita vallás nyomainak szokták tekinteni, amelyeket a deuteronomisztikus reform elítélt. ]. Van Seters azonban nem fogadja el ezt az álláspontot. A fák és emlékkövek állítása a népi vallásosság megnyilvánulása és a királyság késői időszakáig általános volt, amelyet a deuteronomisztikus reform sem tudott felszámolni, mint ezt később Jeremiás és Ezekiel is tanúsítja. A népi vallásosság a szent dolgokat és helyeket összekapcsolta a múlt hőseivel és pátriárkákkal. Ezeket később csak a központosított papi reform tudta felszámolni. Megfigyelhető, hogy a Genezis utalásai a szent fákra és az oltárokra mentesek minden kultikus tevékenységtől, amelyet a Deuteronomium elítél, és csupán JHWH-hoz intézett imádság helyei. Csak az emlékköveknél, az olajjal való kenésnél találnunk utalást kultikus jelentésre. J. Van Seters szerint a Genezis elbeszéléseiben a népi vallás tárgyainak és helyeinek historizálásáról van szó, amelynek során ezek Izrael múltjának tanúivá vagy emlékeztetőivé válnak. Ez a reinterpretáció késői, egyidejű a pátriárkái hagyomány Jahvista fogsági megfogalmazásával.

31 MOBERLY, R. W L„ The Old Testament, 85. oldal 5. lábjegyzet.

32 MOBERLY, R. W. L., The Old Testament, 79-104. old.-----=EEE 64 E=------